42271. lajstromszámú szabadalom • Csipkeverőgép

— 10 — egyidejűleg jutnak a középállásba és ebben | a rúdalakú fogaskerekek útján fogva vannak tartva, míg a külső bordák és létrák eltolódnak és a középműködtetők fölfelé nyúló végei, melyeket a külső működtetőkkel egyidejűleg állítunk, a szánok fogasíveinek fogközeibe lépnek be. Mikor ez megtörtént, a fogaskerekek kifelé kezdenek forogni és a szánokat rövid időre szabaddá teszik. Az előre szállítandó szánok a megfelelő középműködtetők forgása következtében előre, az (R2) fogaskerekekhez jutnak, azok pedig, melyeket hátra kell szálítani, a megfelő középműködtetőknek hátrafelé való forgatása következtében az (R3) fogaskerékhez kerülnek, az által megfogatnak és a megfelelő külső bordába jutnak. Ama pillanatban, amelyben a fogaskerekek a szánokat a középműködtetőktől átvették, ezek föladatukat befejezték és (d2) forgástengelyükkel és az (M!, Ml) sínekkel együtt kezdeti állásukba térnek vissza. Most már az összes működtetők középállásukban vannak és az alatt, mialatt a szánok a középállásukba mennek vissza, a következő fordulatnak megfelelően állíttatnak be. Mikor a szánok a külső bordákba megérkeztek és a fogaskerekek kifelé való forgásukat befejezték, a szánokat az (Fs1

) (F|) megfogó sínek ismét egy sorba állítják a külső bordákban visszatartott szánokkal, melyeket ezek a sínek és az (Rl, R2) fogaskerekek tartanak fogva, míg a következő fordulatnál a külső működtetők a szánok fogasíveinek fogközeibe be nem léptek. Az 1. ábrán látható gépnek a 10. ábrán láthatóval szemben két előnye és egy hátránya van. Az előnyük — mint az az 1. és 10. ábra összehasonlításából kitűnik — a következők: 1. Az az út, melyet a szánoknak a mellső bordától a középbordáig vagy viszont meg kell lenniök az (Rl) fogaskerék átmérőjével egyenlő hosszúsággal rövidebb, mint az, melyet három fogaskerékkel biró gépnél meg kell tenni és 2. a mellső (NI) megosztó tűk rövidebbek lehetnek, minthogy a szánok, melyeket a külső bordákban visszatartanák, az (Rl) fogaskerék átmérőjének hosszával vannak a középbordához, mint a 10. ábrán látható foganatosítási alaknál. Ez azért előnyös, mert minél rövidebb a tű, annál merevebb és csúcsa annál kevésbé tér ki a fonalak oldalirányú nyomásának hatása alatt. Az 1. ábrán látható gép hátránya a 10. ábrán láthatóval szemben az, hogy az előbbinél a mellső borda összes szánjai az alattr mialatt a szánok a középbordába és ebből kilépnek, a létrafonalak közé jutnak, míg a másodiknál csakis azok jutnak ide, melyek a középbordába be-, illetve ebből kivezetendők. Ebből következőleg a 10. ábrán látható gépnél lehetséges, hogy mialatt a szá- ^ nok a létrafonalak között áthaladnak, ezeket az áthaladó szánok majdnem mindig egy bordaközzel eltolhatják. Ennek az a következménye, hogy az áthaladó szán csak a, legritkább esetben fogja meg az egyik létrafonalat és húzza be a bordahasítékba, tehát a létrafonalak elszakadása a legtöbb esetben el van kerülve. A 10. ábrán látható foganatosítási alaknál akkor, mikor a mellső (NI) megosztó tűk túlságosan hosszúak, a tűket a szánok magasításával meg lehet rövidíteni. Ebben az esetben azonban a tűket túlságosan magasítani nem szabad, mert ellenkező esetben a szánok fölső éle túlságos nagy lengéseket végezhetne és ez a tűk befogódzásának biztonságát veszélyeztetné. Az egyes mechanizmusok működése a 10. ábrán látható gépnél teljesen ugyanaz, mint az 1. ábrán látható gépnél, az egyedüli különbség csakis az, hogy a szánokat a középbordához, illetve a középbordából nem egy, hanem-két fogaskerék mozgatja.. Az 1. ábrán látható gép durva csipkék készítésére alkalmas, melynél rendesen csak kevés létra dolgozik durva fonalakkal, ellenben a 10. ábrán látható gép finomabb csipkép készítésére használható, hol a létrák száma nagyobb és a fonalak finomabbak. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Csipkeverő gép, három részű bordával vert csipkék előállítására, azáltal jellemezve, hogy a szánokat oly működtetők