42271. lajstromszámú szabadalom • Csipkeverőgép

hátsó fogaskerék a középborda hátsó vége alatt. A fogaskerekek veszik át a szánokat a külső működtetőktől, a középső működte­tőktől függetlenül a középbordába viszik és itt akként rögzítik, hogy a középmű­ködtetők helyesen léphessenek be a szánok fogasíveinek fogközeibe, azután kifelé forog­nak úgy, hogy a szánok egy pillanatra szabaddá válnak, nevezetesen addig, míg az utóbbiakat a középműködtetők a középső vagy hátsó fogaskerekekre szorítják és az utóbb említett fogaskerekek hatásköréből -eltávolítják, minek megtörténte után a száno­kat ama rúdalakú fogaskerekek, melyekre rászorulnak, megfogják és a megfelelő külső bordáknak átadják. A mellső fogaskerék működése tekinteté­ben úgyszólván része a középsínnek, amennyiben a mellső bordából jövő száno­kat a középső fogaskeréknek adja át és a középső fogaskerék által a középbordából kihozott szánokat átveszi, hogy a mellső bordába teljesen átvezesse. A bordák mindegyik fogközében egy-egy működtető (Pl) mellső működtető, (P2) kö­zépműködtető és (P3) hátsó működtető nyúlik be, az egynemű működtetők egy-egy {dl, d2), ill. (d3) tengelyre akként vannak fölhúzva, hogy egymástól függetlenül forog­hassanak. Hogy az egynemű működtetők még mi­-előtt fölfelé nyúló végeik a szánok fogas­íveinek fogközeibe belépnének, két csoportra osztassanak, eme végeket a fogközökbe be kell tolni, ill. ki kell húzni és nem befor­gatni, ill. kiforgatni; ez a (dl, d2), ill. (d3) tengelyek megfelelő mozgatásával történik, melyekre a működtetők föl vannak húzva. Hogy a (bl) ill. (b2, b3) fogassínek köz­vetlenül a működtetőkre hathassanak, mind­egyik működtetőnek egy-egy lefelé irányult orra van. Új gépünknél a fogassíneknek csakis az a föladatuk, hogy az egynemű működtető­ket két csoportra osszák, ama célnak meg­felelően, melyre az egyes működtetők szol­gálnak, de nem végzik a működtetőnek az illető csopotban való rögzítését, minthogy ezt minden csoportban egy-egy külön (Ml, MJ, Mf, M§, MJ), ill. (M|) hosszanti sín végzi, mely a megfelelő működtetőket a kellő pillanatban megfogja, fogva tartja és elforgatja. Mindegyik (MJ, M|, Mf) stb. hosszanti sín két-két, egymással mereven kapcsolt szöglet­vasból áll, melyeknek (1) és (2)-veI jelölt részei a működtetőkre hatnak ezek meg­felelő állásánál. Az (MJ, M?, MJ) hosszanti sínek két irányban, nevezetesen vízszintes és függé­lyes irányban mozgathatók, ellenben az (M|, M|, M|) hosszanti sínek csakis vízszin­tes tengely körül, a működtetők felé és ellenkezően lenghetnek. Mielőtt a működtetők — melyek itt is kétkaruak — a fogassínekkel érintkezésbe jutnának és ezek hatása alatt elfordulnának, az összes működtetők fölfelé nem nyúló (E) végeikkel az (M}, Mf, Mf) hosszanti sínek (1) részén akként fekszenek föl, hogy mikor a fogassínek a működtetőket elforgatják a megfelelő hosszanti sín (3) része előtt aka­dály nélkül fölemelkedhessenek. A fogassínek mindazokat a külső működ­tetőket elforgatják, melyeknek az a fölada­tuk, hogy . a szánokat a külső bordákban fogva tartsák, továbbá ama közép működte­tőket, melyeknek a szánokat a hátsó (R2) rúdalakú fogaskerekeknek kell átszolgál­tatniok. A külső bordák működtetőinek csakis az a föladatuk, hogy a szánokat a rúdalakú fogaskerekek működési körébe hozzák éa ebből eltávolítsák, ellenben a fogaskerekeket a külső bordákban nem a működtetők, ha­nem a megfogósínnek nevezett (F1 ,,) illetve (F2 „) hosszanti sínek rögzítik. Eme sínek mindegyikének két fölfelé nyúló (zl, z2) foga van; a megfogó síneket ívben lehet a középborda felé és ellenkező irányban forgatni, továbbá emelni és sülyesz­teni. A (zl) fog a fordulat kezdetén a szán fogasívének mellső, ill. külső fogközében van és a szánokat a megfelelő külső bor­dákban rögzíti. A fordulat végén az (F.1 ) ill. (F,2 ) sín lesülyed és a szánokat el­ereszti, egyidejűleg a sín a középborda felé

Next

/
Thumbnails
Contents