42256. lajstromszámú szabadalom • Könyökemelőszerűen működő csatornafeszítő szerkezet

A csatorna-feszítőszerkeaet két, tetszőleges keresztmetszetű (1 és 2) rúdból áll, melyek a (3 és 4) csatornafalak felé néző végeiken vagy közvetlenül vannak (5a) karmokkal ellátva, vagy pedig karmos (5) sarakkal vannak fölszerelve. Az (1 és 2) rudak célszerűen egyenlőtlen hosszúak és ia hosszabb rúd több (6) furattal bír. A rövidebb rúd két (7), illetve (12) és (13) furattal bír, melyek közül a (7) furatok egymástól félakkora távolságban vannak, mint a (6) furatok. A feszítő rudak összeköttetésére (8) csap szolgál, mely célszerűen csavarpecket alkot. A (2) feszítő rúd az (1) rúdon belül fekszik. A feszítő szerkezet behelyezésénél a két (1 és 2) feszítő rudat (8) pecek segélyével a kellő távolságra csuklósan összekötjük egymással tés a (3 és 4) csatornafalak közé helyezzük, amint azt az 1. és 6. ábrán látjuk. Azután la feszítő szerkezetet kifeszített állapotába nyomjuk szét (2. ábra). Ezáltal azt érjük el, hogy a reakció erők a szerkezet végeiről átmennek az (1 és 2) rudak középvonalán és egy vonalban fekszenek. Ez a vonal a (8) csap forgáspontján megy át. Ezáltal a csatornafeszítőszerkezet kifeszített helyzetét biztonsággal megtartja. Csakis nagyobb biztonság céljából (9) gyűrű van elrendezve, mely a két egymásba fogódzó (1 és 2) rudat egymásban tartja. A feszítőszerkezet oldására a reakcióerőkre merőleges irányú nyomást kell kifejtenünk, a 2. ábrán ábrázolt esstben tehát fölfelé húzást úgy, hogy az (1 és 2) feszítő rudak a (9) gyűrű visszatolása után a (8) csap körül elfordulnak. Ily feszítőszerkezetnek az az előnye, hogy a csatornán kívül is beállítható és ismét oldható úgy, hogy beépítése és kiszerelése kényelmes, jminthogy a feszítőszerkezetet fölülről kifejtett nyomás által kifeszített állapotba hozhatjuk, melyben a rátolt (9) gyűrű nélkül is megmarad, ép úgy lehet a gyűrű visszatolása után a szerkezetet fölfelé húzással ismét eltávolítani. Az 5. ábrából láthatjuk, hogy U-vasak alkalmazása esetén az egyik (1) feszítő rúd összekötő végén és pedig a hídrészen ki van vágva. Azáltal, hogy a rövidebb feszítő rúdon két beállító (7) furat van elrendezve, a feszítő rúd szűkebb határokon belül könynyebben meghosszabbítható, illetőleg megrövidíthető, mintha az (1) rúdon csak egy furat volna. Az esetben, ha a szétfeszítendő (3 és 4) csatornafalak oly távol állnának egymástól, hogy a feszítő szerkezet nem volna elég hosszú, az (1) rudat egy másik, alkalmazásban nem álló, szerkezetből vett (10) rúddal meghosszabbíthatjuk (6. ábra). Ezt a (10) rudat befektetjük az (1) feszítő rúdba és a (12 és 13) furatokon átdugott csapszögek segélyével abban fogva tartjuk. Ez esetben a feszítő rudakat (5a) karmokkal kell ellátnunk. Valamely alkalmazásban nem álló feszítő szerkezet (1) feszítő rúdját is fölhasználhatjuk ia feszítő szerkezet meghosszabbítására. A (2) feszítő rúd meghosszabbítása céljából a (8) csapszögek alá egyszerű (11) vasat is tolhatunk, melyet azután nyomóemelőül használunk. Ezt a nyomóemelőt, miután a feszítő rudakat kifeszített állapotba hoztuk, ismét ki kell húzni és így más feszítőszerkezeteknél is hasonló alkalmazást találhat. SZABADALMI IGÉNY. Könyökemelőszerűen működő csatornafeszítőszerkezeti jellemezve két vagy több egymásba fogódzó, hosszában beállítható és csapszög segélyével egymással csuklósan összekötött feszítő rúd által, melyek akként vannak szelvényezve és egymással összekötve, hogy a reakciók kifeszített szerkezet esetén egy egyenesben fekszenek és a csapszög forgáspontján mennek át úgy, hogy nem létesítenek a feszítő rudakra ható erőpárokat, hanem e rudakat csakis nyomásra veszik igénybe, mikor is a kifeszített állapot biztosítására a két feszítő rudat körülfogó (9) kengyelt rendezhetünk el. (2 rajzlap melléklettel.') 0ALJL/U4 CtéSZVéNVTARSASÁG HfOHWUA 9UO*<