42213. lajstromszámú szabadalom • Aluminiumelektrolyt kondenzátor

ségű egyenáram áramforrás alkalmazására nem számíthatunk, ezen áramforrást a 2. ábrán föltüntetett példa értelmében egyen­árammá átalakított váltakozó árammal pó­tolhatjuk. A négy kis (Ul, U2, U3, U4) áramirányí­tóból (2. ábra) álló áramirányító csoport •egyenáramú pozitív sarka hasonlókép, mint az első példánál az egyenáramú áramforrás a két kis (U) áramirányító közbeiktatásával á kondenzátor (El, E2) aluminiumlemezeihez van csatolva, míg az egyenáramú negatív pólus, úgy mint előbb, közvetlenül a (K) segédelektródával van összekötve. Az (Ul, U2, U3, U4) áramirányító csoport a kisebb (T) transzformátor szekunder te­kercselésével van összekötve, míg a trans­formátor primér tekercselése ugyanazon váltakozó áramú vezetékhez van csatolva, mint a kondenzátor. Ha az áramirányító •csoport táplálására független váltakozó áramú áramforrás használtatik, a (T) trans­formátor elmaradhat, vagyis az áramirányító -csoportot közvetlenül a második váltakozó áramú áramforrással köthetjük össze. A 2. ábrán föltüntetett (Ul, U2, U3, U4) irányító csoport el is maradhat, mert elv­ben, mint azt a 3. ábrán föltüntetett foga­natosítási alak mutatja, elegendő, ha a (T) transzformátor szekunder tekercselésének egyik pólusát a (K) segédelektródával köt­jük össze, míg a másik pólus a két (U) irá­nyító közbeiktatásával az (El, E2) alumi­niumelektródákhoz van kapcsolva. A gyakorlatban igen célszerűnek mutat­kozott a transzformátornál két szekunder tekercselés alkalmazása (4—6. ábra). A 4. ábrán föltüntetett kondenzátornál a két (tl, t2) szekunder tekercselés sorban van kap­csolva. A két tekercselés közös pontja köz­vetlenül a (K) segédelektródával van össze­kötve, míg mindkét tekercselés másik vége egy-egy (U) irányítón át a kondenzátor egy­egy aluminiumelektródájával oly módon van összekötve, hogy az áram csakis a transz­formátortól kiindulva, az aluminiumelektró­dához, innen a (K) segédelektródához és a transzformátorhoz visszaáramlik, ellenkező irányban azonban nem áramolhat. Ahelyett, hogy síz (U) irányítókat, a két aluminiumelektródát, a két szekunder teker­cseléssel összekötő vezetékbe iktatnék, az 5. ábrán föltüntetett foganatosítási alak értelmében a szekunder tekercselések másik két végét egy-egy (U) áramirányítón át a (K) segédelektródával köthetjük össze, míg a kondenzátor (El, E2) aluminiumelek­tródái közvetlenül a transzformátor egy­egy szekunder tekercselésének másik végé­vel vannak összekötve. Az (U) áramirányí­tók úg3r vannak bekapcsolva, hogy az áram ezen formáló áramkörön csakis a már leírt irányban folyhat át, azaz, hogy az alumi­niumelektródák a formáló áramkörben min­dig az anódokat képezik, mert az (U) áram­irányítók a transzformátor ellenkező irány­ban való kiegyenlítését meggátolják. A 6. ábrán az 5. ábrán föltüntetett két (U) áramiránjító azáltal van pótolva, hogy mindegyik (tl, t2) tekercselés kapcsainak egyike külön-külön egy-egy (KI, K2) segéd­elektródához van kapcsolva. A (KI, K2) elektródák ez esetben szükségképpen alu­míniumból készülnek, hogy az áramirányí­tókat pótolhassák. A 4. és 5. ábrán föltüntetett foganatosí­tási alaknál is használhatunk alumíniumból készült, megosztott segédolektródákat. Egyes aluminiumelektródák helyett ter­mészetesen elektródacsoportok is alkalmaz­hatók, továbbá a leírt kapcsolások közül többet kombinálhatunk. Hogy a segédáramkörben esetleg előnyös fáziseltolásokat érhessünk el, ezen áramkörbe önindukciós tekercseket iktathatunk. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Aluminiumelektrolytkondenzátor, azáltal jellemezve, hogy a kondenzátor alumi­niumelektródái egy-egy segédelektródát tartalmazó segédáramkörbe vannak bekap­csolva, mely áramkörökben oly alkat­részek vannak elrendezve, melyek az áramnak csak oly irányban való áram­lását engedik meg, hogy az aluminium­elektródák anódokat képezzenek. 2. Az 1. igényben védett kondenzátor foga-

Next

/
Thumbnails
Contents