42206. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és szövőszékberendezés lószőrszövetek előállítására

_ 4 -hesse. Ezt a (II) hozzávezető fogó a (IV) vetélőőrző tapintóberendezéséve 1 együttesen végzi. A vetélőőrző (22) tapintóemeltyűje (1., 2. és 10. ábra) a (d) emeltyűkaron forgathatóan ül, mely ép úgy, mint a (II) hozzávezetőfogó, (c) tartókarja az (e) tengelyen forgathatóan van megerősítve. A (22) tapintóemeltyű (23) ívdarabbal van ellátva, melyet az (I) húzófogó működése közben a mozgatható (24) ütköző oly helyzetben tart, hogy a (22) tapintóemeltyű fölső helyzetében (2. ábra) marad. Mihelyt az (I) hízó fogó a periódusban utolsó lefelé való mozgását elvégezte, a (24) ütköző a (23) ívdarabot és a (22) tapintóemeltyűt szabaddá teszi, mely ezután szintén lesülyed és emellett a kiálló fonalcsomónak a nyitott (II) hozzávezetőfogóba való befektetését biztosítja. Mialatt a hozzávezetőfogóban a fonalcsomó vagy egy fonal benne fekszik, azalatt a fonalcsomó vagy a fonal a tapintóemeltyű tökéletes lemozgását megakadályozza és a tapintóemeltyűt azon helyzetben tartja, melynél az ivdarab a (d) emeltyű fölső részében lévő (25) hasítékot (2. ábra) elfödi. Ha már most a hozzávezetőfogó átvivő mozgásánál a (d) emeltyűkar ezen mozgást követi, akkor a szintén az (e) tengely körül forgatható (f) vetélőőrzőemeltyű a (23) ívdarabnak a (25) hasítékot elfödő része által magával vitetik. Ezáltal ismert módon vagy a nyüstös gép hengerforgató kampója sülyesztetik a munkahelyzetbe, vagy pedig egy csap húzatikle, mely a le nem húzott helyzetben a szádképző excenterfcengelyt magával vivő kapcsolást kiakasztja. A különböző (b c d f) emeltyűkarok, a (21) vonórúd és a (24) ütköző mozgatása ismert módon, pl., mint azt a rajz mutatja, rúd- és emeltyűszerkezetek, valamint excenterek segélyével, a szádképző excentert mozgató (26) tengelyről történik, mint ez az 1. és 2. ábrán látható. A (c) és (d) emeltyűkarokkal összekötött második (cl dl) emeltyűkarok, mint azt az 1. ábra mutatja, különböző hosszúak és pedig a (dl) emeltyűkar hosszabb, mint a (cl) emeltyűkar úgy, hegy a (II) hozzá-, vezetőfogó átvivőmozgásánál az ezen mozgást követő (IV) (d 22) vetélőőrző kissé visszamarad. Ez azt létesíti, hogy a hozzávezetőfogónak az 1. ábrán pontozott vonalakkal rajzolt helyzetében a hozzávezetőfogó ésavatélőőrző között lévő, a hozzávezetőf ogó. által magával vitt (27) fonaldarab a szádnyilás előtt harántirányban a láda pályába állíttatik úgy, hogy a fonalat a vetélő megfoghatja és a szádba bevetheti. Hogy azonban a bevetendő fonial ezen (27) része a szövetszél közvetlen közelébe vitessék és így a fonal egész hosszában kihasználtassak, a (II) hozzávezetőfogó a véghelyzet elérésénél a szövetszél felé kileng. Ennek lehetővé tételére a hozzávezetőfogó (11) tartója a (28) hüvelyen (1. és 6. ábra) van megerősítve, mely a (c) emeltyűkar fölső végén forgathatóan és hosszr irányban eltolhatóan van elrendezve. A (28) hüvely (29) görbe hasítékkal van ellátva, melybe a (c) karon ülő (30) csiap kapaszr kodik. A (c) kar vége és a (28) hüvely között a (31) rúgó van elrendezve, mely a (28) hüvelyt fölfelé, illetve kifelé nyomja. Kevéssel azelőtt, hogy a (II) hozzávezetőfogó a véghelyzetbe, illetve a ládapályába kerül, a (28) hüvely külső vége a ládán elrendezett (32) híddarabba (1. ábra) ütközik úgy, hogy a (28) hüvely a rúgóhatással ellentétesen befelé mozog, mimellett a (30) csap és a (29) görbe hasíték által a (II) fogó a szövet felé kileng és a fogva tartott lószőrfonalat a szövet szélének közvetlen közelébe viszi. Az ily módon előkészített lószőrfonal bevetését a mindkét végén villás, szabadon futó (s) vetélő (11. ábra) végzi, mely a szádba- belépve, mellső villás végével a lószőrf onalnak a (II) hozzávezetőfogó és a (IV) vetélőőrző között lévő (27) részét megfogja és a fonalat a (IV) vetélőőrzőből kihúzva, simán a szádba viszi, mint ezt a 10. ábra mutatja. Mihelyt az (s) vetélő a másik vetélŐ-szekrénybe belép, a vetélő a (33) nyelvet (1. ábra) kifelé nyomja, miáltal a (34)