42192. lajstromszámú szabadalom • Szállító és szárítóberendezés dongák, deszkák és hasonlók számára

két középső (24) és (25) kötélmeneten a táplálási oldal felé szállíttatnak vissza. A (24, 25) kötélmenet teljesen az előbb leírt mó­don adja át a szállított anyagot a (28) ten­gely, (20) és (21) vezetőcsigák és (29) bá­dogvezeték segélyével a (30, 31) kötélme­netnek, mely az anyagot a szárító alsó részén körösztül az (5) toldat (32) nyílásán át a (35) vízszintes terigelyre szerelt (33,34) függélyes vezetőcsigák körül a szárítószer­kezetből kiviszi. Mint látható, a szárítandó darabok a szá­rító különböző magasságaiban mozognak olyképen, hogy a nedves darabok a fűtéstől legtávolabb eső fölső részből fokozatosan kerülnek a legmelegebb alsó részekbe. Azon célra, hogy a deszkák vagy don­gák az egyes kötélmeneteken el ne tolód­hassanak és le ne eshessenek, okvetlenül szükséges, hogy az egyes (14—15, 24—25 és 30—31) kötélmenetek teljesen egyforma sebességgel és feszültséggel bírjanak. Ezen cél elérésére a találmány szerint az összes kötélmenetek egyetlenegy végtelen kötéllé vagy lánccá vannak egyesítve és megfele­lően vezetve. Az ábrában föltüntetett foga­natosítási alaknál ezen egyetlen végtelen kötél a következőképen van vezetve: A (12) tengely (16) csigájáról legördülő (14) kötél a (19) nyíláson át a szárítóba jutva azon végig megy s a (20) vezetőcsiga körül a (15) toldat (38) állványára majdnem vízszintesen erősített (37) vezetőcsiga körül az ezzel egy síkban elrendezett (39) vezetőcsiga köré kanyarodik; ily módon a (14) kötélrész füg­gélyes síkjába visszavezetve a (42) vízszin­tes tengelyre erősített (41) vezetőcsigát érintve, ellenkező irányban mozog a szárí­tóban visszafelé s a (24, 25) menet (24) kötélrészét képezi, mely viszont a (4) toldat­ban az imént leirt módon elrendezett (26) függélyes és (43) ferde vezetőcBiga körül a (47) függélyes vezetőcsigára kerül s innen ismét a szárítón végig az (5) toldat felé vezetve, a (14) és (24) kötélrészekkel egy függélyes sikban lévő (30) kötélrészt ké­pezi, ^mely a (32) nyilason át a szárítóból kijutva, a 33 vezetőcsiga körül az 5 toldat aljában elrendezett vízszintes (49) és (50) vezetőcsigák körül vezettetik vissza. A (49 és (50) vezetőcsigák között a kötél az (51, 52 és 53) csigák által kissé mélyebbre ve­zettetik, hogy ne keresztezze egy síkban a később említendő (73) és (74) csigák kö­zötti kötéldarabot. A kötél az (50) csigáról az (54) feszítő­műhöz jut, melynek részei a szilárd (57) állványra szerelt vízszintes (55) és (56) csi­gák és a (62) oszlopokon függélyesen eltol­ható (61) szánra szerelt függélyes (58,59 és 60) csigák. A (61) szán a (63) lánc vagy kötél segélyével, mely a (64) kötéldob körül van vezetve és másik végén (65) nehezék­kel megterhelve, állandóan fölfelé irányuló húzóerőnek van kitéve. Az (50) vezetőcsi­gáról a kötél az (55) vízszintes, (58) függé­lyes, (60) mozgó, (59) függélyes és (56) víz­szintes csigák körül a jobboldali (4) toldat (67) vízszintes tengelyére szerelt (66) füg­gélyes csigához jut, innen fölvezettetik a (17) fölső csigához, ahonnan vízszintesen továbbvezetve a (15) kötélmenetet képezi, mely párhuzamos a korábban leirt (14) kö­télrésszel. A (15) kötélmenet a (21) függé­lyes csigáról a (67) és (68) közel vízszintes csigák körül kanyarodik s a (69) függélyes vezetőcsigát érintve, a (15) kötélmenettel égy függélyes sikban lévő, de azzal ellen­kező irányban mozgó (25) kötélmenetet ké­pezi, mely a szárítón keresztülmenve, a (27) függélyes (70) és (71) közel vízszintes és (72) függélyes csigák által a (15) és (25) kötélmenetek függélyes sikjába visszahozva, a kiürítő nyilas felé mozgó (31) kötélme­netbe megy át. A kötél a (32) nyíláson át­haladva, a (35) tengelyre szerelt (34) füg­gélyes csiga körül visszakanyarodik és a (73) és (74) csigák által vezetve, keresztezi a (49) és (50) csigák közötti már előbb em­lített kötéldarabot ós visszajut a (14,24 és 30) kötélmenetek függélyes sikjába; a (74) csi­gáról a kötél egyenesen visszavezettetik a függélyes (75) csigára s innen a tápláló nyílás előtti (16) csigára, ahonnan kiindulva, a már leírt (14) kötélmenetet képezi. Látható ezekből, miszerint az egyetlen kötél alkalmazása által a különböző (14,15, 24, 25, 30 és 31) kötélmenetek feszültsége

Next

/
Thumbnails
Contents