42138. lajstromszámú szabadalom • Biztonsági berendezés állítóemelők elreteszeléseinél

Ha ennél az elrendezésnél a blokkbil­lentyűt valamely rövid, erős lökés az 1, ábrán láthat|ó helyzetből lefelé mozgatja, megtörténhetik, hogy a nyomórúd csakis a rövid (a—b) utat teszi meg, azután- pe­dig a rugója hatása alatt ismét fölfelé mo­zog, míg a (6) iszabaddá tevő emelő ele­ven erejének hatása alatt a 3. ábrán lát­ható kiválté helyzetbe tovább mozog, hol azt a becsappanó (8)' kiváltó emelő rög­zíti. Ily módón az, ütés által azonnal azt az állapotot lehet létesíteni, melyet egyéb­ként a (13) kiváltó elektromágnesnek kel­lene létesítenie, nevezetesen a jelzőállító­emelő mozgása teljesen szabaddá válik. Hogy ezt elkerüljük, a találmány sze­rint a szabaddá tevő emelő útjába egy egyszerű megakasztó szerkezetet kapcso­lunk be. Ez a megakasztó szerkezet a megraj­zolt foganatosítási alaknál egy (14) elre­teszelő inga, melyet akkor, mikor az emelő el van reteszelve, a (6) szabaddá tevő emelő egy (15) karja rögzít a (16) rúgó hatása ellenében, de mely az emelő lassú mozgásánál ez elől kitérhet (2. ábra). A megrajzolt példánál a teljes kitérés végbe megy, mikor a nyomórúd az (a—c) elmoz­dulást elvégezte és a szabaddá tevő emelő az (a—c) szöggel elfordult. Eme helyzetr nél a (17) nyomórúdelreteszielő kilincs a (18) rúgó hatása alatt az elreteszelő állásába jut, melyből az a billentyű teljes lenyo­másával egész a (d) pontig kitéríthető, minthogy az (a—d, a—d) utak egyenlő­sége miatt csakis ekkor jutbata (11) blokk­elreteszielő kilincs és a (12) blokkelrete­szelés az elreteszelő állásba (3. ábra). Ha a billentyűt lökésszerűen működtet­jük, az elreteszelő csiga tehetetlenség 3 következtében nem tér ki a kellő pilla­natban és meggátolja, hogy a szabaddá tevő emelő mozgását 'egész a szabaddá tevő helyzetig elvégezze [(d) állás, 3. ábra]. Különösen heves lökéseknél az inga egyszerűen elreteszelő kilincs módjára hat. Hogy tehát a (7) emelőelreteszelő ki­lincset kiválthassuk, a (3) nyomórudat legalább is az (a—c) úton lökés nélkül kell mozgatni, minek következtében az állító­emelőt a (13) elektromágnestől és így a | többi berendezéstől is függésbe hozzuk. Lehetne az elreteszelőingát a nyomó­vagy elreteszelőrúd útjába is tenni, hogy így bizonyos lassabb működtetést biztosít­sunk, de előnyösebb ha az inga által ama szabaddá tevő tag mozgását gátoljuk meg, melynek mozgatásával idézzük elő a, sza­baddá tevést. Ez a szabaddá tevő tag az 1—3. ábrán a (6) emelő, a 4. és 6. ábrán látható két foganatosítási alaknál pedig a valamely (19) üzemi berendezés által befolyásolt (20) és (21) emelőelreteszelő kilincs. A megakasztó szerkezettel fölszerelt el­reteszelő tag tehát a jelzőemelőt köz­vetve ,vagy közvetlenül befolyásolhatja. Hogy a kopást csökkenthessük, az inga tömegét aránylag kicsire vehetjük és az ingát csillapítással (szélszárnnyal stb'.) lát­hatjuk el. Az inga forgáspontjának meg­felelő elrendezésével a (16) rúgót (1. ábra) az inga saját súlya támogathatja, sőt fölöslegessé is teheti. Lehet több in­gát is alkalmazni, melyek mindegyike más és más helyzetben reteszeli el a (6) vagy (20) elreteszelőtagot, hogy a blokkbillen­tyű egész mozgásideje alatt meggátoljuk a megengedett sebesség túlléptét. Ekkor az ingákat előnyösen az 5. ábra szerint he­lyezzük el, az elreteszeléseknek a mozgás különböző fázisaiban való működésbe jöve­telét pedig az (a—b) és (a—c) utak liosz­szának megfelelő megválasztásával bizto­sítjuk. Bizonyos esetekben előnyös lehet, ha ez utak viszonyát akként szabjuk meg, hogy az inga csakis az (a—b) utat en­gedje meg. Inga helyett más megakasztó szerkezetet, pl. a (22) szélfogószárnyat is lehet a (23—26) áttevés útján, a sza­baddátevő taggal kapcsolatba hozni. Találmányunk tárgya a csatolt rajzon két ismert emelőelreteszielés esetében lát­ható, de alkalmazható minden nehézség nélkül más szerkezetű emélőelreteiszölések­nél, vágányútbeállítóknál és a vágányút­emelők elreteszeléseinél stb. is.

Next

/
Thumbnails
Contents