42130. lajstromszámú szabadalom • Számolótaneszköz, melynél egy számoló keresztszámképlappal van összekötve
— 4 — A 9. ábrán láthatók a taneszköznek a föladat megoldási helyzetében tekintetbe' jövő részei. (A számlálókeretnek csak a fölső része van megrajzolva, míg a számképlap egyszerűség végett függélyes helyzetben van föltüntetve.) Osztási példa: 17 : 5. Osztási példák megfejtésének szemléltetésére a számtan tanítás eddigi taneszközei esak igen csekély szolgálatokat tettek. Ezért igen sok tanuló megakadt, mikor a tanítás ezen számolási művelethez jutott. A jelen találmány az osztásra is kitűnő taneszközt képez. A 17 : 5 föladatnak megfejtésével bemutatjuk az ezen célra való használati módot. A számlálókeretben az első 17 golyót vörösre való fordítással az osztásra jelöljük ki. A három fölösleges golyót fehérre fordítjuk, azok benmaradhatnak a számlálókeretben, anélkül, hogy zavarólag hatnának (1. a 10-ábrát). Azután a tanuló megkezdi a szétosztást épen úgy, mint ahogy pl. gyermekek bizonyos mennyiségű diót szétosztanak. Öt résznek kell keletkeznie, miért is a szám-' képlapnak öt különválasztva fekvő helyeit jelöljük ki a golyók fölvételére. Azután ezen helyek mindegyikére először egy golyót juttatunk, ezzel a 17 golyóból Öt elhasználtatott. Szemmel láthatólag ugyanezt a cselekedetet még másodszor és aztán még harmadszor is elvégezhetjük. Emellett mindenkor 5 további golyó használtatik' föl. Azután a szétosztást be kell szüntetni, mert a 17 golyóból már csak kettő maradt a keretben. A tanuló belátja, hogy ezt a 2 golyót mechanikai szétaprítás nélkül már nem lehet öt különböző helyre elosztani, megismeri tehát a «maradék» fogalmát és az osztás eredményét abban foglalja össze, hogy 17:5 mindegyik részre 3-at ad és emellett 2, mint maradék, visszamarad. További ilyen példákkal: 16 : 5, 18 : 5, 19 : 5 megtanulja tanuló, hogy ezen osztandóknál is az ötös osztást 15-nél mindig be kell szüntetni, hogy ezen föladatok mindegyike 3-at ad hányados gyanánt és hogy a 15-tel szemben való mindenkori különbség a maradékot képezi. Ilyen módon a tanuló érzékileg fölfogható módon rávezettetik azon közeli viszony megértésére, mely az osztás és sokszorozás között fönnáll. A 11. ábra a 17 :ö föladatot megoldási helyzetben mutatja. Kiemelendök még a következők: 1. Minthogy mindegyik tízes számolótestjei a híd által két világosan elválasztott, ötösre vannak osztva, ennek folytán a tanulónak az egyeseknek megolvasása a számolókeretben nagyon meg van könnyítve. 2. Az új taneszköznek teljesen egyforma, számolótestjei vanniak, ennek folytán az esz-> köz használatánál a mindenkor alkalmas számolótestek kikeresése elesik. 3. A számolótestek bedugása előzetes gyakorlat és minden időveszteség nélkül végezhető, mert a számolótesteket a bedugásnál is úgy kell tartani, mint ahogyan a megfogásnál kézbe vettük és mert a bedugás foganatosítás közben a számolótest csapjának csúcsa és az illető lyuk egyidejűleg, láthatók. 4. A számolókeretnek és számképlapnak sajátságos összeköttetése megakadályozza, kisebb készülékeknél, melyek a tanulók kezeibe adatnak, a számolókeretnek inogásáfc vagy földülését, még akkor is, ha az ügyetlenül vagy gondatlanul kezeltetik. A számképlapnak fölállítása az ilyen kiesi készülékeknél fölösleges, mert mindegyik tanuló az; ő fekvő számképlapjával is teljes képet ad_ A tanító számára pedig a használatnak ezens utóbbi módja egy további előnnyel jár, mert valamennyi tanulónak, úgy azok számlálókeretjeiben, valamint a számképlapokon is ellenőrizheti a számolási műveleteit anélkül,, hogy a katedráról el kellene a helyét, hagynia. 5. A jelen taneszköz továbbá semmiben sem korlátozza a tanulót a követeadő mód" szert illetőleg, így pl. a számképek ellenesei, akik a számtestek csoportosítását geometriai alakzatokká bizonyos módszertani szempontokból elvetik, valamennyi tekintetbe jövő sokszorozási és osztási föladatnál a számképlapban a számtesteket sorszerint-