42129. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagy vízfölvevő képességgel bíró lisztnek rizsből, tengeriből, burgonyából, dióból, gabonaneműekből és főzelékfélékből való előállítására

>le*cieleiit 1908. évi junias hó 9-én. MAGY SZABADALMI KíR. HIVATAL szabadalmi leiras 42129. szám. X/i. OSZTÁLY. Eljárás nagy vízfölvevő képességgel bíró lisztnek zsírból, tengeriből, burgonyából, dióból, gabon&neműekből és főzelékfélékből való előállítására. IFJ. SCHLÜTER THEODOR GYÁROS FÖRDERSTEDT/M MAGDEBURGBAN ÉS PAUKSCH HERMANN GYÁROS W/M LANDSBERGBEN. A bejelentés napja 1907 november hó 23-ika. Már eddig is ismeretes oly eljárás, melynél rizst, tengerit, burgonyát, diót, gabonaneműeket és főzelékféléket vízben föleresztünk és ezen kását magas hőfokokra való gyors fölhevítés által víztől mentesítjük, mimellett a hirtelen vízgőzr képződés folytán az egyes rizs-, tengerivagy gabonaszemek stb. szétrepedeznek és ezáltal a kész liszt nagy fölületet nyer. Azt tapii utaltuk, hogy ezen eljárás sikerét a földolgozandó növény mennyisége és az ennek megfelelő hőfok helyes megválasztása lényegesen befolyásolja. Minthogy tapr-stalatunk szerint nagy vízfölvevő képességgel bíró liszt előállításához a péppé alakított rizs stb. belsejében végbemenő hirtelen vízgőzképződés szükséges, ezen hatást természetesen annál jobban és gyorsabban érjük el, minél inkább gondoskodunk arról; hogy a vízgőzképződés az egész masszában egyidejűleg álljon be. Az ismeretes eljárás szerint ezt különösen magas, nevezetesen oly hőfok alkalmazásával akarták elérni, mely elég magas és alkalmas volna a rizs- vagy más efféle növényi keményítőnek vegyi átalakítására; azonban a víztartalom, ill. víz jelenléte következtében a hőfok a kezelt növényi masszában csak kevéssé emelkedhetik 100° fölé és így az eljárás sikere nincs biztosítva. Találmányunk szerint a magas hőfokkal elérhető hatást alacsony hőfoknál csekélyebb vastagságú rétegek alkalmazásával érjük el. Ez természetesen a legkülönbözőbb módon foganatosítható. így pl. a kását 105—110°-ra és efölötti, 160 C. hőfokokig hevített hengereken vagy végnélküli szalagokon száríthatjuk, és pedig olyképen, hogy a kása mindig csak finom rétegben jut a szárító hengerre vagy szalagra. A hig rizs- vagy más növény|i kása egy fúvőszájnyílás segélyével apró részecskékre porlasztható szét és oly térbe fújtatható, mely a megkívánt hőfokkal bír, továbbá a kását vékony lapok vagy metélt alakjábahozhatjuk és ily alakban tehetjük ki az említett hőfokoknak. Mindezen esetekben ugyanazon hatást érjük el, vagyis, a vízgőz a vékony rétegen belül hirtelen fejlődik úgy, hogy a szárítási műveletnél a növényi massza nem szárad össze összetartó