42071. lajstromszámú szabadalom • Szőnyegszövőszék

szádban egy második (d, e) kettős vetülék marad. Magától érthető, hogy a jobboldali szegély képezése annak következtében megy végbe, hogy az (a, al, b, bl) láncok által alkotott szád megváltozik a tűknek a szádokon való második és harmadik áthaladása közben. Most már a (F) borda előre mozog és így a (d. e) vetülékeket a kész szövethez hozzáüti. A (B) lánchenger megeresztő berendezése és a (H) szövethengerre föltekercselő berendezése akként fordul el, hogy az (f) szőnyeg a (H) szövethengerre föltekercselődjék. Ugyanekkor az (L) működtető berendezés egy második (K) csőcsoportot emel le a végtelen (K2) szállítóláncról és vezet a működési helyzetbe, mint. az a 17. ábrán látható. Mikor az (F) borda az utolsó hozzáütést elvégezte (18. ábra) az újonnan leemelt (K) csőcsoport az (F) borda mellső vége előtt és eme vége fölött áll, tehát ujabb csőcsoport mozog lefelé a 2. ábrán látható helyzetbe, és ugyanakkor a (C, Cl) nyüstök és a (J, Jl) csövek is a 19. ábrán látható helyzetbe jutnak, vagyis mindkét (J, Jl) cső föl van emelve és a (C) nyüst is annyira meg van emelve, hogy az (a) alapláncok az (E) fésű fogaival kapcsolódjanak. Ezután az (F) borda hátrafelé leng, a 2. ábrán látható helyzetbe úgy, hogy az (a) és (al) alapláncok az (FII) fogak fölé emelkedjenek, minek megtörténte után az (El) fésű emelkedik fel úgy, hogy az (al) láncok közé fogódzik, minek megtörténte után az (E) (El) fésűk az (a, al) láncok keresztezése céljából eltolódnak, azonban előbb az (F) borda a 3. és 3A ábrán látható helyzetébe jut, mikor az előbb leirt műveletek ismétlődnek. A mondottakból kitűnik, hogy a munkafolyamat minden harmadik bevetés után kezdődik, de minthogy a különböző (c) bolyhképző fonálcsoportok különböző szinű fonalakból vannak alkotva, a kész szőnyegen megfelelő minta létesül. Megjegj^zendő, hogy egy perzsacsomósor létesítése közben a (K) csőcsoport kétszer mozog le az (a, al) láncok közé, vagyi először, mikor az (a, al) láncok keresztezett állásban vannak, azután pedig, mikor normális párhuzamos helyzetüket foglalják el. Hogy a perzsacsomó szabatosan képződjék, a megfelelő (a, al) alapláncokon, mindegyik (K) cső, az (a, al) alapláncok keresztezett helyzeténél az (F) borda közelébe lépve az (a al) táncok közé, azok párhuzamos helyzeténél pedig lehetőleg távol hatol be az (FII) fogak végeitől, tehát nincs ok arra, hogy a (K) cső az (a, al) láncok külső oldalán lépjen be a láncok közé. Ugy találtuk, hogy előnyös, ha a (K) csövek az (F) bordával egybevágóan mozognak (4. ábra), hogy a (K) csövek az (a, al) (b, bl) láncokkal ne kapcsolódjanak. Magától érthető, hogy mikor a (K) csövek az (a, al) láncok közé belépnek és előre mozognak, végül pedig az (a, al) láncok közül kilépnek, a bolyhképző fonál lefelé függő vége az (a, al) láncok között azonnel be van fogva, amint ezek normális párhuzamos helyzetükbe visszatérnek (7 A ábra), ezért mikor a (K) csövek másodszor a párhuzamos láncok közé hatolnak be. a (c) bolyhképző fonál befogott része nem csúszhatik ki az (a, al) alapláncok közül még akkor sem, mikor azt a (P) kés elvágja (10. ábra). A (b, bl) erősítő láncok az (F) bordán az (a, a1) láncokkal együtt vannak átvezetve és a bordában ezekkel körülbelül egyidejűleg mozognak föl- és lefelé, azonban az erősítőláncoknak a (J, Jl) csövek által létesített mozgása az (a, al) láncoknak a (C, Cl) nyüstök által létesített mozgásától teljesen független. A leírt berendezés következtében a (d, dl) vetülékeket és (e; el) erősítővetülékeket az (a, a1) és (b, bl) láncokkal a leirt módon szőjük öszsze úgy, hogy rendkívül erős és tartós szőnyeget kapunk, melynek erősített alapszövete van, egyúttal a (c) bolyhképző fonalakat is szorosan befogjuk úgy, hogy azok akkor, mikor a szőnyeget használjuk, ki nem csúszhatnak. Ha a (b, bl) láncokat és az (e) vetülékeket elhagyjuk, oly perzsa-szőnyegeket állít-