42061. lajstromszámú szabadalom • Szivattyú

2 — periódus közé kellett esnie. A jelen szivattyú nál a fiölszivott folyadékmennyiség a szivókamra alakításának megfelelően folytonosan betódulhat. A szívókamrában légpárna elrendezése itt azért nem befolyásolja a szivattyú volumetrikus hatásfokát, mert a szívókamrában csak szívóhatások mennek végbe. Ezen sajátszerű szívókamra azonban nem tekintendő szívólégüst gyanánt, sőt inkább valóságos szivattyútér az, melyben szivattyúdugattyú juthat közvetlenül érvényre és melyben alkalmas kiképzés mellett kettős szívóhatás sőt mi több,' egy egész löketfázissal eltolt egyszerű szívóhatás is bekövetkezhetik. Ez akkor állana be, ha a segéddugattyú átmérőjét ugyanakkorára vesszük, mint a csőalakú dugattyúét. Ekkor a lefelé menő löketfázis alatt a szivattyú lökettérfogatának megfelelő térfogatkülönbség fog a szívólégüstben előállani, míg a segéddugattyú nélkül ellenben ez a térfogatkülönbség a fölfelé menő löketfázis alatt következik be. A szívóhatás tehát e két eset tekintetbevételénél egy egész löketfázissal el van tolva. Aszerint, amint a segéddugattyú átmérője kisebb, mint a csődugattyúé, a szívóhatást az előbb említett két löketfázisra tetszőleges arányban eloszthatjuk. A szívószelepnek a mozgatott szivattyúalkatrész beömlési végén való elrendezése és megfelelő alakítása, valamint folyadékkiszorítók alkalmazása által, melyek egyszei'smind kettős szívásnál második szívódugattyúk gyanánt alkalmazhatók, a hátrahúzódó szivattyúalkatrész után esetről-esetre betóduló folyadékmennyiség tömegét igen csekélyre lehet leszállítani. A folyadék belsejében bekövetkező káros áramlások és örvénylések, melyeket a mozgatott szivattyúalkatrészek alakjának egyenlőtlenségei idéznek elő, csökkenthetők a szivókamrábá beépített ör vény köpenyek által. Ezen intézkedések a szivattyú mechanikai hatásfokát jelentékenyen növelni alkalmasak. A mozgatott szivattyúalkatrészen elrendezett szelepek kormányzását egyrészt a szelepek tömeghatása, másrészt a folyadék ellenállása, annak a szelepeken való átömlésekor eszközli. A szelepek játéka annál pontosabb lesz, minél gyorsabb a szivattyú járása. A szelepes dugattyún való átömlés sebességére és az ezzel egybekötött átömlési ellenállásokra való tekintettel a szelepek új szerkesztése vált szükségessé, mert a szokásos szelepszerkezetnél a megengedettnek tekintett réssebességnek csak legföljebb Vs-ával egyenlő dugattyúsebességek, volnának lehetségesek. A szelepbázis ezen új megnagyobbítása, kiszélesítése különböző módon történhetik, aszerint, amint az áttört dugattyú rövidebb vagy hosszabb, mint a szelence, melyben, mozog, tehát aszerint, amint csődugattyúról (csőplunger) ' vagy tárcsadugattyúról van szó. Szelepek lehetnek elrendezve úgy a beömlés, mint a kiömlés helyén. A szelepek szerkezete mellékes, az újat a szelepbáds kiszélesítése képezi a dugattyúsebességnek: megfelelően, azon célból, hogy a réssebesség ne növekedhessék a megengedett mértéken túl. A . mellékelt rajzokban több ilyen szivattyúszerkezet van bemutatva és pedig' az; 1.—5. ábrákon csődugattyúra (csöplungerre)^ a 6—7. ábrákon pedig tárcsadugattyúra való tekintettel. A 3. és 5. ábrák olyan speciális eseteket ábrázolnak, hol maga a szivattyúhenger képezi az ide-oda járó szivattyúalkatrészt.. A 7. ábra azon szerkezeti elv megvalósítását ábrázolja, hogy miként történik & szelepbázis nagyobbítása egy ellendugattyú alkalmazásával, relatíve. Ezen elrendezés folytán a tárcsadugattyú egész fölülete a szelepek kiképzésére használható föl, mimellett a két egymással működő dugattyúfölületnek csupán különbsége van befolyással a szállított folyadékmennyiségére és a rudazatban föllépő nyomásokra. De a szelepbázisnak az ezen szelepre éppen befolyást és hatást gyakoroló dugattyúfölülethez képest ilyen relatív megnagyobbítása csőplungereknél is mindenütt alkalmazást nyerhet ott, ahol pl. könnyű szétszedhetés, vagy hozzáférhetés okából a szelepnek a dúgát-