42050. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ezüstképek átalakítására tiszta festőanyagképpé orgános festőanyagoknak a képet alkotó fémvegyületekre való lerakódása mellett

Megjelent 1908. évi május hó 30-én. ^ MAGY. KIR. SZABADALMI jgffl HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 42050. szára IX/f. OSZTÁLY. Eljárás ezüstképek átalakítására tiszta festőanyagképekké, orgános festőanyagok­nak a képet alkotó fémvegyületekre való lerakodása mellett. DR TRAUBE ARTHUR VEGYÉSZ CHARLOTTENBURGBAN. A bejelentés napja 1907 augusztus hó 21-ike. Elsőbbsége 1905 december 20-ával kezdődik. Ismeretes, hogy a halogénezüstrétegek j optikai érzékenyítésénél csak akkor- követ- j kezik he a kívánt hatás, ha az alkalmazandó | festőanyag az ezüsthalogénidet közvetlenül | festi. Ezen jelenséget ezüstképeknek tiszta festőanyagképekké való átalakítására hasz­nálhatjuk orgános festőanyag lerakodása mellett a képet alkotó fémvegyületekre, amennyiben jelen találmány szerint a fém­vegyületeket a festés után rögzítő szerek segélyével eltávolítjuk. Ezen célból szük­séges, hogy a kép fémvegyületeit olyan al­kalmas vegyületekké alakítsuk át, melyek a rögzítőszerek segélyével eltávolíthatók. Ezüstképeknek csupán megfestése a fény­képészeti kép ezüstjének más fémvegyü­letekké való átalakítása után ismeretes, 1. 161406. számú német szabadalmi leírást. Jelen találmány tárgyát tevő eljárás a többszínű fényképezés szempontjából annyi­ban fontos, minthogy ilymódon természetes színű képeknek három részkép egyesítése útján való szubtraktív összetételéhez szük­séges egyszínű képek közvetlenül ezüst­képekből állíthatók elő. Azon kérdés vizsgálata, hogy mely ezüst­vegyület a legalkalmasabb a festőanyag | lerakodásához, azon meglepő tényre veze-I tett, hogy a jódezüst, amelyet eddig egy­| általán nem sikerült fényérzékennyé tenni, I olyan nagy affinitást mutat főképen bázikus festőanyagokkal szemben, hogy ilyen festő­anyagok vizes oldataiban néhány perc alatt nagy intenzitással festődik és a festőanya­got oly erősen megtartja, hogy bármily hosszú ideig tartó vízzel való mosásnál sem ad le ismét festőanyagot. Az ezen szem­pontból megvizsgált sok más ezüstsó és ezüstkettőssó közül egy sem múlja fölül a jódezüstöt a festőanyaghoz való affinitás szempontjából. A fentiek szerint az ezüstkép átalakítása festőanyagképpé a következőképen tör­ténik : Tetszőleges eredetű 'diapositivemulziókon közönséges módon előállított ezüstképet is­meretes szerekkel jódezüstből vagy más közvetlenül festhető vegyületekből álló képpé alakítunk át, mire a festést alkalmas festő­anyagfürdőkben foganatosítjuk. Rövid idő múlva a festőanyag lerakodása az ezüst­vegyületre befejeződik, mire rövid ideig tartó mosás útján a festőanyag fölöslegét a zselatinrétegből eltávolítjuk. Az ily módon előállított jódezüstképeket,

Next

/
Thumbnails
Contents