42044. lajstromszámú szabadalom • Hengerjárat üreges testek kihengerelésére

Megjelent 1908. évi május hó 29-én. ^ MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL. SZABADALMI LEIRAS 42044. szám. XII/e. OSZTÁLY". Hengerjárat üreges testek kihengerlésére. FA SSL ALAJOS MÉRNÖK ANZ1NBAN. A bejelentés napja 1907 november hó 18-ika. Üreges testeknek vagy csöveknek egymás mögött, egymásra merőlegesen elhelyezett hengerpárok között történő kihengerelésére főleg két oly rendszert szokás alkalmazni, melyeknél az egyes hengerek kerületi sebessége a munkadarab mozgásirányában növekedik. Az egyik rendszernél az, a magot a körkeresztmetszetü horonynyal ellátott hengerpár viszi magával, mely a legnagyobb sebességgel forog, a másiknál pedig az, melynek forgássebessége a legkisebb. Az első eljárásnál oly hosszú magot kell alkalmazni, amily hosszú a kihengerelt munkadarab, a munkadarab és a mag mozgási sebességének pedig egyenlőnek kell lennie, és a munkadarabot a hengerek körívkeresztmetszetű kaliberhornyaiban egyszerre kell pontosan körkeresztmetszetűre kihengerelni. A második eljárásnál az, hogy a hengerjárat bevezető kalibere körkeresztmetszetű, nagy hátrány, mely az eljárás összes többi előnyeit megszünteti. Ugyanis minden hengerműnél az a törekvés, hogy a falvastagságot, illetve a kalibert lehetőleg már az első hengernél, amennyire csak lehet, csökkentsük, azonban a köralakú kaliberhornyok a keresztmetszet csökkentését csak szűk határokon belül engedik meg, mert ellenkező esetben a hengerelési borda nagy mértékben kifejlődnék, annyira, hogy a munkadarab további megmunkálását is akadályozná. Ezenkívül a mag igen lassú előremozgása következtében a maghoz tapadt anyagot a következő hengerpár visszatartja, mi a szabatos hengerlést meggátló anyagfölduzzadásokra ad okot. Ovális kaliberhornyok alkalmazása ugyancsak nem előnyös, mert a hengerelt árút utólag egyengetni kell, mi költséges műveletekkel jár. Mindezek a hátrányok a találmányom tárgyát képező hengerjáratnál el vannak kerülve és a hengerlési eljárás ennek megfelelően egyszerűbb és olcsóbb. Találmányom szerint az egymásra merőlegesen egymás mögött elrendezett hengerpárok forgássebességüknek megfelelően két csoportba vannak osztva. Az első csoportnál a sebesség az egyik hengertől a másikig igen nagy mértékben, a másik csoportnál pedig aránylag csak igen kevéssé növekedik. A tulajdonképeni hengerelést az első csoport végzi, míg a második feladata a falak egyengetése, a fölület kisimítása és a hengerelt esőnek a magról való lehúzása. Az első hengercsoport összes. kaliberhornyai ugyanoly ovális keresztmetszetűek, hogy a munkadarab a kalibereken