42035. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cinknek oxygéntartalmú érceiből való kiválasztására

íTegjofcnt 19P8 május hó 29-én. MAGY. KIR. SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 42085. szám. XII/d. OSZTÁLY. Eljárás cinknek oxygéntartalmú érceiből való kiválasztására. IMBERT PROCESS COMPANY CÉG NEW-YORKBAN. A bejelentés napja 1907 augusztus hó 21-ike. Már régebben ismeretes, hogy a vas, a | mangán és ezekkel rokon elemek a cinket oxydjától szétválasztani képesek, ha a fém (és oxyd keverékét igen magas hőfokra hozzuk. Ez oly laboratóriumi tapasztalat, melyet •eddig a gyakorlatban nem lehetett kihasználni. Egy más bejelentésben oly eljárást írtunk le, melynek segélyével kénércekből vas vagy más analóg fém segélyével a fémet lecsapathatjuk és mely lényegileg a szulfidnak, főképen vasoxydból és vasszulfidból álló keverékből képezett fürdőben való föloldásában áll. Ezen föloldása reakciót gyorssá, szabályossá, 'egyenletessé és közelítőleg tökéletessé teszá, mimellett a szükséges hőfok az iparilag megengedhető határokat nem lépi túl és a visszamaradó szulfid', a fürdőben oldott állapotban lévén, könnyen kifolyatható a retortából, ami különösen cink esetében fontos, mert ilyenkor zárt edénnyel kell dolgoznunk. Jelen találmány abban áll, hogy ezen föloldási módszert, mely jelenleg a cink, ólom stb. kénes érceinek vas és rokon fémek segélyével való földolgozásánál alkalmazásban van, a cink oxigéntartalmú érceinek földolgozásánál is alkalmazzuk. I Ha cinkfénylét a rendes, vasoxydból és vasszulfidból álló oldószerben (melyben vas a ható anyag) föloldunk és ezen cinkfényle egy részét nemes gálmával helyettesitjük, fémvasnak a fürdőhöz való hozzáadása által, az érekeverékben tartalmazott kb. 2 vagy 3% cinket teljesen lecsaphatjuk. Ha, egyéb változtatás nélkül, az oxygéntartalmú cinkérc arányát növeljük és ennek folytán a cinkfény le mennyiségét csökkentjük, ugyanazon eredményt érjük el. Határértékben, vagyis midőn csak a cink oxygéntartalmú ércét oldjuk föl, szintén a cinknek majdnem teljes mennyiségét lecsapathatjuk. A maradék jól folyós, kőzetrészeket tartalmazó salakból és szulfidot* valamint fémvasat tartalmazó részből áll, melyet meg nem határozott mennyiségben olyképen használhatunk föl tovább!, hogy az oldószer összetételének állandóvá tételéhez szükséges vasoxydot adjuk hozzá. Az eme folyamatoknál létrejövő reakciókat nem fejtjük itt ki; az elért eredmény igen egyszerű és könnyen keresztülvihető módszert nyújt a cink oxygéntartalmú érceinek (nemes gálma, cinkoxydok, cinkszilikátok) földolgozására, anélkül, hogy a jelenleg egyedül használatos, igen lassú és