42011. lajstromszámú szabadalom • Újítások kötőgépeken
vagy pedig szegélyt akarunk előállítani, a (286) bütyköt föl kell emelni, amit vagy a (277) emeltyűt bekapcsoló (244) csúszó csap vagy a (276) emeltyűt működtető (246) csúszó csappal [eszközölhetünk, miközben a (275) emeltyű kikapcsolódik a (279) pecekből, amikor is a (286) bütyök a szekundér tűket mozgató helyzetből fölszabadul és az utóbbiak megemelt és az alsó henger tűihez képest kikapcsolt helyzetben maradnak. Ha a (244) csúszó csap (17. ábra) megemelt helyzetében a tűhenger által körülvitetik, míg a (226) konzollal (13. ábra) szemben fekvő pontba nem ér anélkül, hogy a (277) emeltyűt (10. ábra) a (286) bütyök megemelése céljából működtetnék (10. ábra), a normálisan ferde helyzetében lévő (240) átkapcsoló lemez (27. ábra) a (244) csappal jut érintkezésbe (17. ábra) és lefelé szorítja azt, amint a csap a lemez alatt elmozog; ha a csap eredeti sülyesztett helyzetét foglalja el a többi csapokkal együtt a rendes munka előállítására és ha a (246) csúszó csap a (275) emeltyűvel jut érintkezésbe (10. ábra), a (286) bütyök ismét leszoríttatik és ezen helyzetben a fölső hengernek tűit leszorítja, melyek tehát a rendes munka végzése céljából ismét bekapcsolva maradnak, míg az. átkapcsoló lemezek át nem váltják azon csúszó csapokat, melyek a szegélyképzést eszközlő emeltyűket, működtetik. Ha a szegélyt sima szemekkel kötjük, akkor csak rövid fonalhurkokat vezetünk a primér tűkhöz és ha recézett árút akarunk kötni, akkor hosszabb hurkokat vezetünk a tűkbe, míg leghosszabbakat akkor, ha laza kötést akarunk előállítani. Ezen a tűkhöz vezetett különböző hurokhosszakat, a (89) platinatoló szerkezet állása segélyével szabályozzuk, melynek helyzetét a következőkben leírandó automatikusan működő szabályozó által változtatjuk. A (287) konzol, mely a fölső (51) talplemezhez van erősítve, horonnyal ellátott két (288 289) lemezzel bír (4. ábra), melyek szilárdan vannak megerősítve és melyeknek mindegyike egy emeltyűpárt hord, melynek szerkezete hasonló a fönt leírt emeltyűpárokéhoz. A fölső pár egy fölső (290) és egy alsó (291) emeltyűből áll, az alsó pár pedig a (292) és a (293) emeltyűkből. Ha közönséges árút kötünk, ezen emeltyűk a 4. és 26. ábrákban föltüntetett helyzetben vannak, amikor is az alsó (293) emeltyű a (294) csavarral érintkezik, mely a (295) konzolba |van csavarolva. Ez utóbbi a (63) tűbütyökkelöszszekötött (299) konzollal a (298) csuklóban összekötött (297) emeltyűnek függélyes karjához van erősítve. A (297) emeltyű lefelé nyúlik és alsó vége a (89) platinatolónak alkatrészét képező (90) bütyökhöz erősített (300) tömbbe kapcsolódik. Ha ezen részek a 4. ábrában föltüntetett helyzetet foglalják el, a gép közönséges árút köt. Ha a (246) csúszó csap fölső helyzetébe jut (17. ábra), akkor a (292) emeltyűt ellendítve (4. ábra), megváltoztatja a (293) emeltyű helyzetét, mely ekkor a (294) csavartól távolodván, megengedi a (296) emeltyűnek, hogy addig kilendüljön, míg a (301) csavar, mely szintén a (296) emeltyűhöz van erősítve, a fölső (51) talplemezhez nem ütközik. A (100) rúgó (22. ábra) kifelé húzza a platinatolót a tűkből és a (300) tömböt a (297) emeltyűnek alsó végéhez odaszorítva tartja. Ebből látható, hogy ha szegélyt akarunk kötni, a csúszó csap a (292) és (293) emeltyűket és a (297) emeltyűt működteti (4. ábra), miáltal a platinatoló oly helyzetbe kerül, melynél a primér tűkbe rövid hurok vezettetik. Ha laza kötést óhajtunk előállítani, a (244) csúszó csap (17. ábra) emeltetik meg1 , mely a fölső (290) emeltyűt működteti (4. ábra) és annak külső végét balra mozgatja (26. ábra), amikor is ez a (297) emeltyűhöz erősített (302) csavarral jut kapcsolatba, mely a (297) emeltyűnek alsó végét a hengerek felé, vagyis befelé mozgatja, miáltal a platinatoló normális helyzetébe kerül és a platinákat a legnagyobb mélységig vezeti a tűk közé, nehogy a laza kötés számára megfelelő hosszúságú hurkokat nyer-
