41963. lajstromszámú szabadalom • Önműködő berendezés billentyűs vagy billenő nélküli harmóniumok, orgonák, zongorák és más hasonló hangszerek számára

kötve, mely az (r8) falban föl- és letolható, míg ebben az (rlO) és az (rll) vezetékkel (közlekedő (r9) nyílás van kiképezve. Az (rlO) vezeték az (rl2) cső segélyével az (L) oszloppal, az (rll) vezeték pedig egy itt föl nem tüntetett cső segélyével a perforált papirszalagot legöngyölítő motorral van összekötve. Az (rl2) csővel az (rl4) cső van összekötve, mely az (rl5) szekrénybe torkol; ezen szekrényt az (rl8) válaszfal az (rl7) szakaszokra osztja: a válaszfal a rendes körülmények között az (r20) szelep által zárva tartott (rl9) nyílással bír; az (rl7) szakasz az (r21) cső segélyével a motorral van összekötve. ' Az (r20) szelep (17. ábra) az (r22)húzórúd segélyével egyrészt a perforált szalag menetirányát megváltoztatható (n) rúddal, másrészt az (E) motorral van összekötve, melyet a zenedarab eljátszásának végeztével a sípoknak egy megfelelő nyílása működtet. Ugyanis a zenedarab lejátszása után az (E) mótor működésbe jut és eltolj 81 QfZ> (n) rudat, mely megváltoztatja a papírszalag menetirányát, mire ez göngyölítőtartójá'i fölgöngyölődik. De ugyanakkor az (r22) rúd önműködően nyitja az (r20) szelepet és a legerősebb nyomószél a vísszagöngyölítést eszközlő motorba áramol, hogy a perforált papirszalagot a lehető leggyorsabban fölgöngyölje, még pedig teljesen függetlenül ama helyzettől, melyben az(r) fogantyú és így a zenedarab lejátszása céljából a papírszalag legöngyölítését szabályozó (r6) lemez, van. A perforált szalag fölgöngyölítési sebességének fokozására a menetirány megváltoztatására szolgáló (n) rúd az (r24) húzó zsinór segélyével egy (a rajzban föl nem tüntetett) szélkibocsátó szeleppel van összekötve, mely egy szelep által zárva tartatik és a (c) kamrákat szívóléggel ellátó (m9) toknak (3. és 4. ábrák) egy megfelelő pontján van elrendezve. Ezen berendezés folytán, mihelyt a papírszalag fölgöngyölítése céljából a menetirányt megváltoztató (n) rúd működésbe jön, a papírszalag az (m9) toknak az imént említett szívó szélkibocsátó szelepét, a sípszekrényben önműködően megnyitja, miáltal a papírszalag a szívólég befolyásától megszabadul és eílentállás nélkül csúszik a sípszekrényen. Nehézség merült föl a sípszekrény megszerkesztésében, az orgona szelepeinek a celeszta kalapácsainak a regisztereknek és más efféléknek működtetésére szolgáló nyílások nagy száma miatt; gondolni sem lehetett a sípszekrény nagymérvű meghoszszabbítására, mely egyszersmind a perforált papírszalag abnormális meghosszabbíis szükségessé tette volna. Ezen akadályt a sípsaekrénynek a 18— 16. ábrákban föltüntetett szerkesztési módja által hárítottuk el, mely szerint a sípszekrényben kétszer annyi nyílást képezhetünk ki, mintha a nyílások egy sorban volnának elrendezve. Ezen célt úgy érhetjük el, hogy az (A) sípokat két (a2) és (a3) lemez összetétele útján állítjuk elő. Az (a2) lemezben az (a) sípnyílások vannak egymáshoz lehetőleg közel kiképezve, mely nyílások a lemez belső oldalán fölváltva jobbra és balra lejtő (a4) hornyok útján meg vannak hosszabbítva; az (a3 lemezben pedig két sor kerek (a5) nyílás van alkalmazva, melyek egymásután és eltolva vannak elrendezve, akképen, hogy midőn ezen (a3) lemezt az (a2) lemezre helyezzük, minden (a5) nyílás egy-egy (a4) horony fölé kerül. A két lemezt megfelelő módon egymáshoz erősítjük. Minden (a5) nyílástól egy (al) cső ágazik el (14. ábra), mely a sípszekrény megfelelő (a) nyílását az orgona vagy celeszta orgánumainak egyikét működtető (E) motorral köti össze. Könnyen belátható, hogy a sípnyílásokat igen tömör elrendezésük dacára, a működtető szerkezettel aránylag nagyméretű vezetékek segélyével kötjük össze, amit (a,z (a4) hornyok elrendezésének köszönhetünk és mely elrendezés az (al) ve-