41948. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a gabona, hüvelyesek és más magtermények lehetőleg összes tápanyagainak emészthetővé tételére
- 2 sejtfalakat szétdörzsölhetjük, vagy szétszakíthatjuk. A sikérgömböcskóket eközben tehát könnyű szerrel szakíthatjuk ki a sejtekből. Ezen felfogás helyességét az ily módon kezelt korpa mikroskopiai vizsgálata is igazolja, ekkor ugyanis az üres sikérsejtek váza nagy cafatok alakjában fölismerhető. Az eljárást előnyösen oly módon foganatosítjuk, hogy a gabonaszemeket vagy korpát (hasonlóképen más szemes terméket is) hidegen telített gipszoldattal vagy olyan vízzel, melyet hideg állapotban kalciumkarbonáttal telítettünk, vagy konyhasóoldattal vagy különböző oldatok elegyével elegyítünk. Előnyösen egyenlő mennyiségű folyadékot és gabonát keverünk, azonban kb. kétszeresmennyiségű folyadék is használható. A keveréket mozsárban vagy hasonló készülékben megőröljük, mimellett elsősorban fölázott termék képződik, mely egyes helyeken különösen nagy mértékben duzzad. További dörzsölésnél rövid idő múlva kenőcsszerű lágy pászta képződik, amelyben nemsokára szemcséket és hártyákat többé nem látunk. Mikroskopiai vizsgálatnál kitűnt, hogy a sikérsejtek üresek. Váratlan módon, legalább mozsárban való szétdörzsölésnél, különös előnyt nem érünk el, ha a mésztartalmú folyadékot sokáig hagyjuk hatni pl. becefrézés útján. A sikérsejtek gyors kiürülése inkább akkor következik be, ha a folyadék csak rövid ideig (több órán át) hat az anyagra. Valószínűleg ekkor a sikérsejtek már meglágyultak, míg a többi cellulozatartalmú rész azonban még oly kemény, hogy épen ezen részeknek az őrlésnél való közreműködése folytán a sikérsejtek könnyebben fölszakadnak és kiürülnek. A folyadéknak hosszabb ideig való behatásánál a fehérje egyrésze oldódik, míg rövidebb ideig tartó behatásánál ez nem következik be. A sejtfalak szétszakítását a gabonának vagy máseffélének megfogyasztása és ezután következő szétdörzsölése útján is foganatosíthatjuk. Ez esetben pl. a korpát folyadékkal (vízzel) telítjük, a masszát megfagyasztjuk és végül aprítjuk. A különböző mészsók, alkáliák és savak oldatainak koncentrációjára vonatkozó közelebbi adatokat nem adhatunk meg, mert az összes növényi lisztek és tekintetbe jövő termények vagy már maguk savanyúan vagy alkálikusan reagálnak és gyakran tetemes mennyiségű szabad savat tartalmaznak. A sejtek kiürítése desztillált vízben sokkal rosszabbul megy végbe, mint mész hozzáadása esetén. Az alanti példáknál, amelyeknél konyhasót, savat vagy alkálioldatot használtunk az illető anyagnak aprítását azonnal az említett oldatok hozzáadása után kezdhetjük meg, minthogy az aprítás alatt a folyadékkal való benső elegyedés következik be. A masszát azonban először teljesen át is áztathatjuk, ami általában 24 órán belül következik be. Az aprításnál az illető vagy más oldat, folyadék további mennyiségét is használhatjuk. Természete?, hogy az anyag keménysége szerint az átáztatáshoz és meglágyuláshoz szükséges időtartam tág határok között változhatik. A behatás időtartamának semmi esetre sem szabad azonban addig tartania, amíg gombaképződés következik be. A konyhasó hozzáadása az eljárást ugyanúgy megkönnyíti, mint mész alkalmazása. 100 g. száraz korpához vagy gabonamaghoz 100—200 cm3 kb. 10%-os konyhasó oldatot adunk. Ha az oldat konyhasó tartalma kisebb, akkor gabonánál a fehérje egyrésze oldódik; más termények e tekintetben különböző módon viselkednek; ezen körülményre konyhasó alkalmazása esetén az oldat koncentrációjánál és a behatás időtartamánál tekintettel kell lenni. Ha 100 g. korpát 100—300 cm.3 csak kb. 0'1—1-0%-os (orgános vagy anorgános) savoldatokkal marókáli, szóda és hasonló alkáliák megfelelő erősségű oldataival kezelünk, akor a sikérsejtek föltárása a mechanikai szétdörzsölésnél szintén meg van könnyítve. A fehérje és a nitrogéntartalmú alkatrészek egyrésze ez esetben is föloldódik. Ezen körülményre tekintettel kell lennünk és azt a kívánt cél szerint oldat vagy
