41881. lajstromszámú szabadalom • Újítások folyadékemelő készülékeken

Megjelent 1908. évi május hó 14-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL. SZABADALMI LEIRAS 41881. szám. XXI/c. OSZTÁLY. Újítások folyadékemelő készülékeken. ISASZEGI TÓTH JÓZSEF MAGÁNZÓ ÉS JÓZSEF MÁRKUS MAGÁNZÓ BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1907 augnsztns hó 28-ika. Jelen találmány tárgya folyadékemelőkészülékeken, különösen láncos kutakonés trágyaléemelőkön eszközölt oly "újítások, melyek az ezen készülékeken eddig észlelt hátrányok és hiányok megszüntetésére vannak hivatva. Az eddigi ilynemű készülékek egyik nagy hátrányát, a láncokon bizonyos közökben egymásután beiktatott dugattyúk nagy kopása és nehézkes működése képezte. Ezen dugattyúk edd|ig két lemez közé szorított gumi- vagy bőrlapbői állottak, melyek egy végtelen láncon egymás mögött voltak elrendezve és a vízemelő csőbe jutva, annak falát erősen súrolták és így hamar tönkrementek. Hogy a dugattyúk gyakori kicserélését elkerüljék, duzzasztható gumitömlőket használtak dugattyú gyanánt. A tömlő duzzasztása úgy történt, hogy a tömlőt két, a láncszemekbe illesztett csavaranyával ellátott lemez közé helyezték. Ezen lemezek egy oly csavarorsó két végére vannak csavarva, mely orsló egyszersmind a tömlőn áthaladva, annak mintegy tengelyét képezi. Ha tehát a két lemezt egymás felé csavarjuk, a köztük lévő tömlő duzzadni fog, míg a víziemelő csövet pontosan kitölti. Ezen elrendezés hátránya azonban az, hogy amennyivel a két lemezt egymáshoz közelítettük, annyival rövidül a végtelen lánc is úgy, hogy a lánc utánállítása válik szükségessé. Egy másik "hátránya pedig az, hogy a csar vart rögzítő sasszög berozsdásodik, ami a további duzzasztást lehetetlenné teszi. Jelen találmány tárgyát képező újítás ezen hátrány kiküszöbölését célozza, amenynyiben az egyik duzzasztó lemez a lánctól teljesen függetlenül közelíthető a másikhoz, láncrövidülés tehát nem fog bekövetkezni. Gumitömlő helyett pedig célszerűen állati szőrből készült dugattyút használunk. A folyadékemelő készülékek (láncos kutak) egy másik nagy hátrányát az képezi, hogy a hajtókereket eleresztve, a tengely visszafelé forog. Ennek megakadályozására kilincskerekét alkalmaznak, de nem nagy sikerrel, mert a kilincs könnyen törik. Jelen találmánynál a tengely visszaforgásának megakadályozására, a tengelyből kiálló peckek vezetésére szolgáló, az állványzatra erősített ütköző korongot alkalmaztuk. Az 'eddigi vízemelő készülékeknél a vízemelőcső a vályúban végződik és a vizet