41868. lajstromszámú szabadalom • Szövőszék keleti, perzsa és más szőnyegeknek mechanikus úton történő előállítására

- 4 -2. egyenes mozgású csíptetővel és 3. kombinált mozgású csíptetővel dolgozó csomózó szerszámokat. 1. A forgóesiptetővd dolgozó csomózó szerszám a 19. ábrán fölülnézetben, a 20. ábrán oldalnézetben látható. Ez a szerszám két (51, 52) csőből áll, melyek átmérője azonos, egymással párhuzamosak és az (53, 54) csapágyakba vannak ágyazva. Forgó mozgásukat a csövekre ékelt (55, 56) fogaskerekek idézik elő, melyek egymásba fogódznak és az (57) fogasívvel kapcsolódnak. Ez a fogasív az (58, 59) csap körűi forog, hajtására a (60) csapra ható excenter és emelő szolgál. Nem szükséges, hogy a csövek okvetlenül párhuzamosak legyenek, mert pl. rövidre nyírt szőnyegek készítésénél, hol igen kis átmérőjű csövek szükségesek, azokat némileg szög alatt helyezzük el, minek következtében nagyobb átmérőjű fogaskereket lehet használni. Eme csövek mindegyikét egy-egy karima tartja a (61, 62) csapágyakban. A csövek egy-egy belső, bennük elcsúszható csövet fogadnak be, mimellett a belső csövön alkalmazott (63) peczkek a két csövet forgásra kapcsolják egymással, a (64, 65) hasítékok azonban lehetővé teszik a hoszszanti eltolódást, mely a csíptetők nyitásának és záródásának felel raeg. Eme (66) csiptetőket vagyis a csomózó szerszám fogóit, az egymásban mozgó csövek képezik, melyek oly célból, hogy a csomókkal ellátandó láncfonalak átvezethetők legyenek, bevágásokkal vannak ellátva. A belső csövek a (67, 68) rudakkal képeznek egy darabot, melyek a (73, 74) rész csapágyán mennek át. Eme most jelzett rész (69, 70) gyűrűi a (71) rugók és (72) csavarházak támasztékaiul szolgálnak. A rudak és a belső csövek tehát ugyanazt a forgó mozgást végzik, hosszanti irányban pedig a (73, 74) rész hatása alatt tolódnak el, melyet a (77, 78) tengely (79) forgattyúja a (75, 76) hajtórudak útján hajt. A tengely végén a (78, 81) forgattyú van kiképezve, mely a (81, 82, 85) szögemelővel egy darabot képez. A (81) csapot a (81—80) hajtórúd mozgatja, mely a (82) csapján egy emelő és excenter segélyével mozgatott kétkarú (80—89—83) emelővel van kapcsolva. A (71) rúgó, mely a csavarmenetes (68, 72) rudakat körülveszi, a (84 és 72) csavarházak beállításának megfelelően szabályozza az egyes csíptetők feszültségét. A csiptetők akkor vannak legnagyobb mértékben megfeszítve, mikor a (76, 77, 75) csapok egy egyenesbe esnek, mely egyenes a (21) ábra középvonalától némileg eltér, hogy a csiptetők megfeszítése biztosítva legyen; ezt a feszültséget a (85) csavar szabályozza (19. és 20. ábrák), mely a (86) rúgóhatása alatt, a (87) lejtős fölületre fekszik. A (86) rúgó a (96) részen van megerősítve és feszültsége ennek segélyével szabályozható. Mindeme részek (91, 53, 54, 92) keretbe vannak szerelve, mely keret fölfüggesztésére a két (93, 93) tengelyt viselő (139, 93) emelő szolgál (31. ábra). Ez az emelő a fölső végén alkalmazott tengely körül leng, lengését pedig excenter szabályozza, úgy, hogy a szerszám a lánc irányában a szőnyeg fölött megfelelő mozgást végezhet. A (93, 93) tengelyeken vannak a csomozószerszám keretének (182, 182) tartói fölerősítve. A keret eme tartónak (89, 90) fölfüggesztő csapjain függ, úgy, hogy a keret függélyes irányban lengő mozgást végezhet és hogy a csomozószerszám csövei vagy csiptetői a láncfonalaknak a szádban végzett mozgását követhetik. Ezt a mozgást a (88) csaphoz kapcsolt emelő indítja meg. A csomozószerszám csiptetőinek eme kétféle lengése a már leírt berendezésekkel együtt biztosítja: 1. hogy a szemes zsinórok által megemelt és a távolító és feszítő berendezés által távolított és megfeszített két láncfonál közé behatolnak (22. és 49. ábra). 2. hogy eme lánc.fonalak körül elfordulnak (23. és 50. ábra). 3. hogy a fonál-elosztóhoz vezetett és ugyanekkor az ollók által elvágott, majd az elosztó csíptetője által eleresztett bolyh-