41867. lajstromszámú szabadalom • Kombinált író és számológép

karja a (188) rúd függélyes bevágásába lép (35. ábra), miáltal a részek helyzetükben rögzíttetnek, míg a kéziemeltyű kétszer előre húzatott. Ha a kéziemeltyűt másodszor előrehúzzuk, akkor a 88—96. ábrákban föltüntetett egyes lemezek emeltetnek, melyek a 7. ábrában látható (276) csuklós tagot ismét összecsukják. Mindegyik egyes lemez egy (280) vezstőrúddal bír, melyen a lépcsőkkel bíró (281) fej ül. A lépcsők úgy vannak szerkesztve, hogy az egyes lemezek fölemelésénél a (247) harántkarokkal találkoznak és ezek által a (239) ütközőrudakat úgy állítják be, hogy az «egyes» szorzat regisztráltatik, mely az előbb regisztrált «tizes» szorzathoz adatik, hogy a szorzatot, kapjuk. Ezen összeadás azonban csak akkor történik, ha a hátsó összegező- * kerekek egy lépéssel balra tolattak. Mint ciZlt >3r 79—87. ábrák mutatják, mindegyik tizes lemez (257) vezetőrúdja, egy ékszerűen élezett (282) toldattal van ellátva, mely a tizies lemez emelésénél egy (284) kilincs (283) csapjába ütközik (99. ábra), mely kilincs rendesen egy (285) szögemeltyű egyik karja alatt fekszik, mely szögemieltyű a megfelelő egyes lemez (280) vezetőrúdján csap segélyével van megerősítve. A tizes lemezek egyikének emelése által tehát a megfelelő egyes lemez (285) szögemeltyűje fölszabadíttatik úgy, hogy ha a (259) rúd, mely a tizes lemezt fölemelte, ismét lemegy, ezen rúd a (285) szögemeltyű lefelé irányított karja alá lép és a (79) kéziemeltyűra gyakorolt második húzásnál a megfelelő egyes lemezt fölemeli. Mindegyik (253) kettős emeltyű egy oldal kiugrására, mely emeltyűk arra szolgálnak, hogy a tizes lemezek (257) vezetőrúdjaira csapolt (254) szögemeltyűket helyzetükben megtartsák, egy (286) rúgó hat, mely a megfelelő lemez emelése után a kettős emeltyűt akként mozgatja, hogy a lemez lemozgásánál az oldalt mozgatott szögemeltyű, ismét eredeti helyzetébe lengettetik úgy, hogy a (259) rúdnak legközelebbi fölmozgásánál, a tizes lemezek nem emeltetnek ismét föl, Ugyanezen célra az egyes lemezek (285) szögemeltyűit helyzetükben tartó (284) kilincs egyik rövid karjára egy (287) rúgó hat úgy, hogy az egyes lemezek lemozgásánál a (285) szögemeltyűk ismét eredeti helyzetükbe hozatnak. A (259) rúd által fölemelt egyes lemezek a (247) harántrudakat szintén mar gukkal viszik, de úgy, hogy ellenkező irányt vesznek azon irányhoz képest, melyben előbb a fölemelt tizes lemezek által hozattak. Emellett a (239) ütközőrudak a (235) tolattyúk által a megfelelő helyzetekbe tolatnak úgy, hogy azon (100) fogasrudak maguknak megfelelő összegező kerekei nem forgatandók, az eltolásban meggátoltatnak. Mint azt az 58—62. ábrák mutatják, a hátsó összegező kereket tartó (269) tengely (288) kilincsfogakkal van ellátva* melyekbe egy (289) kilincs kapaszkodhatik1

, mely egy (290) kettős emeltyű egyik karjához csuklósan van erősítve (56. ábra); utóbbi a hátsó összegezőkerekek (270) keretének egy (291) tartókarjára van csapolva. A (289) kilincs a hátsó végére ható (292) rúgó által a (269) tengely (288) kilincs fogaival kapcsolatban tartatik. A (290) emeltyű másik karja egy leferdített véggel bíró (293) kilincslemeE pályájában fekszik (7. és 8. ábra), mely lemez a (295) rúd fölső végére van csapolva és a (294) rúgó által rendesen a 8. ábrán föltüntetett helyzetben tartatik. A (295) rúd függélyes vezetékekben eltolhatóan van vezetve, mely vezetékek a (23) oldallemezeket összekötő harántrudakon vannak elrendezve. Mindegyik egyes lemez, mint azt a 88— 96. ábrák mutatják, egy (296) kiugrással bír. Ezen kiugrások egy, a (295) rúdra erősített (297) rúd alatt fekszenek (75. és 76. ábrák). Ha tehát az egyes lemezek egyike emeltetik, akkor a (295) rúd is emeltetik, miáltal a (290) emeltyű kileng (7. ábra). Ezen mozgás a (79) kéziemeltyűnek előremozgása alatt megy végbe és ezáltal a hátsó összegezőkerekek egy lépés-