41867. lajstromszámú szabadalom • Kombinált író és számológép

karja a (188) rúd függélyes bevágásába lép (35. ábra), miáltal a részek helyzetük­ben rögzíttetnek, míg a kéziemeltyű két­szer előre húzatott. Ha a kéziemeltyűt másodszor előrehúz­zuk, akkor a 88—96. ábrákban föltünte­tett egyes lemezek emeltetnek, melyek a 7. ábrában látható (276) csuklós tagot is­mét összecsukják. Mindegyik egyes lemez egy (280) vezstőrúddal bír, melyen a lép­csőkkel bíró (281) fej ül. A lépcsők úgy vannak szerkesztve, hogy az egyes leme­zek fölemelésénél a (247) harántkarokkal találkoznak és ezek által a (239) ütköző­rudakat úgy állítják be, hogy az «egyes» szorzat regisztráltatik, mely az előbb re­gisztrált «tizes» szorzathoz adatik, hogy a szorzatot, kapjuk. Ezen összeadás azonban csak akkor történik, ha a hátsó összegező- * kerekek egy lépéssel balra tolattak. Mint ciZlt >3r 79—87. ábrák mutatják, mindegyik tizes lemez (257) vezetőrúdja, egy ékszerűen élezett (282) toldattal van ellátva, mely a tizies lemez emelésénél egy (284) kilincs (283) csapjába ütközik (99. ábra), mely kilincs rendesen egy (285) szögemeltyű egyik karja alatt fekszik, mely szögemieltyű a megfelelő egyes le­mez (280) vezetőrúdján csap segélyével van megerősítve. A tizes lemezek egyikének emelése által tehát a megfelelő egyes le­mez (285) szögemeltyűje fölszabadíttatik úgy, hogy ha a (259) rúd, mely a tizes lemezt fölemelte, ismét lemegy, ezen rúd a (285) szögemeltyű lefelé irányított karja alá lép és a (79) kéziemeltyűra gyakorolt második húzásnál a megfelelő egyes le­mezt fölemeli. Mindegyik (253) kettős emeltyű egy ol­dal kiugrására, mely emeltyűk arra szol­gálnak, hogy a tizes lemezek (257) ve­zetőrúdjaira csapolt (254) szögemeltyűket helyzetükben megtartsák, egy (286) rúgó hat, mely a megfelelő lemez emelése után a kettős emeltyűt akként mozgatja, hogy a lemez lemozgásánál az oldalt mozgatott szögemeltyű, ismét eredeti helyzetébe len­gettetik úgy, hogy a (259) rúdnak legkö­zelebbi fölmozgásánál, a tizes lemezek nem emeltetnek ismét föl, Ugyanezen célra az egyes lemezek (285) szögemeltyűit helyze­tükben tartó (284) kilincs egyik rövid kar­jára egy (287) rúgó hat úgy, hogy az egyes lemezek lemozgásánál a (285) szög­emeltyűk ismét eredeti helyzetükbe hozat­nak. A (259) rúd által fölemelt egyes le­mezek a (247) harántrudakat szintén mar gukkal viszik, de úgy, hogy ellenkező irányt vesznek azon irányhoz képest, melyben előbb a fölemelt tizes lemezek által ho­zattak. Emellett a (239) ütközőrudak a (235) tolattyúk által a megfelelő helyze­tekbe tolatnak úgy, hogy azon (100) fo­gasrudak maguknak megfelelő összegező kerekei nem forgatandók, az eltolásban meggátoltatnak. Mint azt az 58—62. ábrák mutatják, a hátsó összegező kereket tartó (269) ten­gely (288) kilincsfogakkal van ellátva* me­lyekbe egy (289) kilincs kapaszkodhatik1 , mely egy (290) kettős emeltyű egyik kar­jához csuklósan van erősítve (56. ábra); utóbbi a hátsó összegezőkerekek (270) ke­retének egy (291) tartókarjára van csa­polva. A (289) kilincs a hátsó végére ható (292) rúgó által a (269) tengely (288) ki­lincs fogaival kapcsolatban tartatik. A (290) emeltyű másik karja egy leferdített véggel bíró (293) kilincslemeE pályájában fekszik (7. és 8. ábra), mely lemez a (295) rúd fölső végére van csapolva és a (294) rúgó által rendesen a 8. ábrán föltünte­tett helyzetben tartatik. A (295) rúd füg­gélyes vezetékekben eltolhatóan van ve­zetve, mely vezetékek a (23) oldalleme­zeket összekötő harántrudakon vannak el­rendezve. Mindegyik egyes lemez, mint azt a 88— 96. ábrák mutatják, egy (296) kiugrással bír. Ezen kiugrások egy, a (295) rúdra erősített (297) rúd alatt fekszenek (75. és 76. ábrák). Ha tehát az egyes lemezek egyike emeltetik, akkor a (295) rúd is emeltetik, miáltal a (290) emeltyű kileng (7. ábra). Ezen mozgás a (79) kéziemeltyű­nek előremozgása alatt megy végbe és ez­által a hátsó összegezőkerekek egy lépés-

Next

/
Thumbnails
Contents