41845. lajstromszámú szabadalom • Tüzelőszárítóberendezés

hátratovábbítójához. A (D3)-mal összskötött gőzcső (d5)-nél látható, metszetben, tényleg azonban jobb irányban nyúlik lefelé, mint az az 1. ábrán látható, melyen csak egynéhány összekötőcső van betűzve. A 2. ábra hátsó nézet lévén, a csövek természetesen ellenkező helyzetűek; e rajzon is csak egynéhány gőzcső van betűzve. Látható a rajzokon az is, hogy minden továbbító sorban a gép oldalán egy kis szabad tér van, úgy elől, mint hátul, melyek a 9. és 10. ábrában (Q)-val jelzett állványkeretek helyét jelzik. Minthogy a gőz, miután egy bizonyos számú továbbítón, illetve ezek köpenyén végigment, melegének nagy részét leadja, gondoskodás történt arról, hogy a készülék megfelelő helyein a gőznek legalább egy részét fölhevítés céljából a kazánhoz lehessen visszavezetni. Erre szolgál pl. az 1. ábrán föltüntetett, egy hátratovábbító mellső szkrényét a rajzban föl nem tüntetett kazánnal összekötő (N) cső. Az anyagból a melegítés hatása alatt kiszabadult párák eltávolítására a készülék mellső aknáinak mindegyike fölső részén egy kibocsátó csővel bír, melyek közül kettő a 9., 10., 11., 15 és 16. ábrákon van (o, o)val jelezve. Ezen csövek az (ol) vízszintes csövekbe nyílnak, melyek a készülék mellső részén vannak elhelyezve és egy függélyes (o2) közös csővel közlekednek; az ezen cső közepén elhelyezett (o3) cső szolgál az öszszes továbbítókból jövő párák elvezetésére. Minthogy azonban ezen párák aránylag magas hőfokkal bírnak, kívánatos lehet azoknak melegét is kihasználni, a helyett, hogy egyszerűen kibocsátanók. E célra az (o3) kivezető cső összeköthető az egyik továbbító mellső szekrényével úgy, hogy a meleg párák e szekrénybe ömlenek s keverednek fűtőgőzzel. Ez elrendezés jól látható a 15. és 16. ábrákon, melyen példaképpen az (o3) cső a hetedik sor (B6) előretovábbítójának (D4) szekrényébe torkolik. A (N) cső, mely a fölhevítésre szánt gőzt vezeti a kazánhoz, természetesen a gőznek csak egy részét vezeti el, míg a gőz többi része, valamint az anyagból fejlődött párák, mely utóbbiak az (o3) csövön át kerülnek a fűtőrendszerbe, a többi fűtőköpenyeken végigömölve, az(ol) kiömlőnyíláshoz jutnak, mely szomszédos a készülék anyagtápláló nyílásával. Noha a gőz, mely ez utóbbi köpenyeken át ömlik, nem oly meleg, mint az (L) gőzbeömlő nyíláshoz közelebb fekvő továbbítók köpenyeiben áramló gőz, mégis jó hatásfokkal fog még melegíteni az alacsonyabban fekvő továbbító sorokban, minthogy az anyag ezekben szintén jóval hidegebb, mint a fölső továbbítókban, tehát hőfokkülömbség van az anyag és fűtőgőz hőfoka között s így a gőz mégis tud az anyagnak meleget átadni. A 8. ábrán az első (legalsó) sor első (jobboldali) továbbítójának alacsonyabban fekvő végét tünteti föl, melyhez a (H) tölcsér van levehetően erősítve. A továbbító csavar tengelye a tölcsér alsó részéhez oldhatóan erősített (d8) lemez vagy korongból alakított (d7) csapágyban nyugszik. A szárítandó anyag a tölcsérbe töltetik, ahonnan a továbbító csavar a már leírt módon táplálja a készülékbe. Kívánatos lehet, hogy az anyagot az első továbbító sorban gőzzel vagy túlhevített gőzzel előmelegítsük. E célból ezen sor továbbító csavarainak tengelyei alsó végeiken üregesek és a csapágy közvetítésével a (T) csövekkel közlekednek, melyek viszont egy alkalmas gőzfejlesztővel vannak kapcsolatban. (1., 2. és 8. ábrák). A 7. ábrán az első sornak tápláló továbbítójától balra lévő hátratovábbító alsó vége van föltüntetve a (t) gőzbevezető csővel. Az e csöveken a tengely végébe áramló gőz a (tl) furatokon át ömlik az anyag közé s a párákkal keveredve, azokkal együtt vezethető ki az (o3) nyíláson. Ha nemcsak, az első sor továbbítóba, hanem más továbbítókba is óhajtunk túlhevített gőzt vezetni, bármelyik továbbítót szerkeszthetjük a 7. ábra mintájára, mint az a 14. és 15. ábrákon látható, melyeken (t") jelzi a túlhevített gőzcsövet, mely a (t3) csőből tápláltatik és az előbb leírt módon ömlik a továbbító tengelyén át a továbbítóba. A sor többi továbbítói természe-