41749. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet meghatározott folyadékmennyiségeknek lemérésére és továbbítására

illesztett, az említett közbenső testet képező (k) dugattyú mozgatható, melynek lökethossza (h) orsó segélyével beállítható. Ezen (h) orsó, melynek csavarmenetes része az (i) harántrúdban vezetődik, (g) jelzőszerkezettel van ellátva, melynek mutatója az (f) skálán mozog. A (z) tartályba a (k) dugattyú elé és mögé az (a és b) csövek vezetnek, melyek a kétágú (s) csaphoz csatlakoznak. Az (s) csappal továbbá a (d) bebocsátócső és az alkalmazás helyére vezető (c) kibocsátócső van összekötve. Az (s) csap tetszőleges módon, pl. kézzel, az 1. ábrában szemléltetett (I) helyzetből a (II) helyzetbe (2. ábra) váltható át. Az (I) helyzetnél a folyadék a (d) csőből a (b) csőbe és aztán a (k) dugattyú alatt a (z) hengerbe folyik. A folyadéknyomás a (k) dugattyút a (h) orsó végéig fölfelé nyomja, miközben a (k) dugattyú előtt a fölső hengerrészben lévő folyadékoszlop az (a) csövön és az (s) csapon át a (c) elvezetőcsőbe nyomatik. Mihelyt a (k) dugattyú az előbb említett végső állást eléri, a (c) cső felé tartó folyadékáramlás természetesen megszűnik. Ha már most az (s) csapot a 2. ábrában föltüntetett (II) helyzetbe forgatjuk, akkor ellenkező irányú dugattyúmozgás jön létre. A folyadék a (d) csőből az (s) csapon át az (a) csőbe, vagyis a hengernek fölső részébe hatol, minek következtében a (k) dugattyú lefelé mozog és az alatta levő folyadékot a (b, c) csöveken át kifelé nyomja. Ezen működést azután tetszés szerint megismételhetjük. Ha az ismertetett szerkezetet cukorcentrifugáknál alkalmazzuk, akkor azt úgy állítjuk föl, hogy a kezelőmunkás az (s) csapnak állítófogantyúját kényelmesen elérhesse. A (d) csövet a rendelkezésre álló vízvezetékhez kapcsoljuk, míg a kibocsátócsövet a centrifugán belül elhelyezett porlasztó szájcsővel kötjük össze. Midőn aztán a centrifuga töltését vízzel akarjuk födni, akkor nem kell egyebet tennünk, mint az (s) csapot az (I) helyzetből a (II) helyzetbe átállítani vagy fordítva. Ekkor a kívánt mennyiségű befecskendezővíz a (c) vezetéken át a porlasztóba vezettetik. A folyadéktömeg a (h) orsónak magasabbra vagy alacsonyabbra állítása által tetszőlegesen változtatható, amikor is a (g) mutató az (f) skálán mindenkor jelzi, hogy mily tömegekre van a szerkezet fölállítva. A szerkezet a részletekben természetesen sokféleképen módosítható. így főleg a dugattyúk száma, a határoló ütközők elrendezése tekintetében. A folyadékutaknak fölcserélésére a leírt csap helyett tetszőleges más szerkezet alkalmazható. Minden esetben azonban lényeges, hogy a be- és kibocsátó vezetékek egy választófallal legyenek egymástól elkülönítve, mely a folyadéknyomás által ide-oda mozgattatik és eközben meghatározott mennyiségű folyadékot szállít az alkalmazás helyére. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Szerkezet meghatározott folyadékmenynyiségeknek lemérésére és továbbítására, jellemezve egy, a be- és kibocsátó vezeték közé iktatott, bizonyos meghatározott, esetleg szabályozható határok között mozgatható közbenső test (dugattyú) által, mely úgy a már lemért folyadékadagnak továbbítását, mint az új folyadékadagnak lemérését azáltal eszközli, hogy annak fölváltva majd egyik, majd másik oldala a bebocsátóvezeték nyomásának vettetik alá, amikor is az eltolódó közbenső test előtt lévő folyadékoszlop a használat helyére nyomatik és mögötte egy új, az ellenkező löketnél továbbítandó folyadékmennyiség vezettetik be. 2. Az 1. alatt igényelt szerkezetnek egy foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a dugattyúszerű közbenső (k) test egy be- és kibocsátó vezetékkel ellátott (z) tartályban vezetődik és (h) állítóütkoző segélyével lökethosszában változtatható. 3. Az 1—2. alatt igényelt szerkezetnek egy foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a (h) állítóütköző egy (g, f) jélzőszerkezettel van ellátva, mely a dugattyú löketének hosszát és ezzel a továbbítandó folyadéknak mennyiségét jelzi.