41746. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gázizzótestek előállítására

bői eltávolíthatjuk a tisztátalanságoknak é3 idegen ritka földeknek még nyomait is, melyeket az izzóharisnya telítésére használt világító sóoldat tartalmaz. Emellett előnyösen érvényesül a harisnyaszövet nagy fölül ete is, mely a kimosást megkönnyíti. Alkáliák használatánál is idegen alkatrészek ezen kimosása nem lehetséges, minthogy az alkáliák nemcsak a világító földeket, hanem egyidejűleg majdnem az összes más anyagokat is kicsapják, melyek mint tisztátlanságok, tekintetbe jönnek, úgy hogy ezeket is rögzítik az izzótesten. Ismeretes azonban, hogy az izzótestre a benne levő tisztátlanságok rendkívül károsan hatnak, úgy fényerősség és tartósság, mint a gyártás szempontjából. Bizonyos thorium- és cérnagyártmányoknál pl. azon jelenség mutatkozik, hogy az ammóniákkal való kezelés dacára az izzóharisnyák az elhamvasztásnál és nyomás alatt álló gáz segélyével való alakításnál nagy mértékben összezsugorodnak, ellenben ugyanazon szerves rost alkalmazásánál, de orgános bázis használata mellett, az összezsugorodás, mely a kiégetésnél tudvalevőleg mindig bekövetkezik, sokkal csekélyebb mértékben mutatkozik. A világító földeknek a izzóharisnyában való kicsapására az orgános bázisok egész sorozatát használhatjuk. Használhatunk pl. anilint, o-tolluidint, xilidint, piridint és sok más vegyületet vagy külön-külön vagy elegyek alakjában. Ajánlatos az oldatokat melegen alkalmazni, hogy teljes kicsapást érjünk el. Az eljárás gyári foganatosításánál aképen járhatunk el, hogy a világító sókkal a szokásos módon telített izzótestszöveteket vagy azonnal a telítés után, vagj^ miután azokat előbb megszárítottuk, a folyékony orgános bázisokba vagy a bázisok alkalmas oldataiba helyezzük, bizonyos idő múlva kiveszszük, esetleg kifacsarjuk, mossuk és szárítjuk. Az orgános bázisokkal kezelt izzóharisnyák kimosása gyakran egyáltalán nem vagy csak igen csekély mérvben szükséges, minthogy a legtöbb orgános bázis azon sajátsággal bír, hogy a rostra roncsolólag nem hat. Az orgános bázisok oldó- vagy hígítószere gyanánt alkoholt vagy vizet vagy más alkalmas folyadékot használhatunk. Víznek pl. vizes piridinoldatnak alkalmazásánál tapasztalataink szerint a bázis természetének megfelelően az orgános bázis tartalmát illetőleg bizonyos határ alá nem mehetünk, hogy a kicsapás tökéletes legyen és újból újbóli oldás be ne következzék. Vizes piridinoldat alkalmazásánál előnyös, ha a piridintartalmat 20%-nál kevesebbre nem veszszük. A világítósókkal telített izzóharisnyák vagy azonnal a telítés után még nedves állapotban vagy szárítás után az orgános bázisok gőzeivel is kezelhetők. Az eljárás utóbb ismertetett foganatosítási alakja némely esetben takarékossági szempontból ajánlatos, minthogy emellett csekélyebb mennyiségű kicsapószerre van szükség, mintha az izzóharisnyákat folyékony kicsapószerrel telítjük. Ahelyett, hogy a kész izzótestszövetet telítenők a világító sókkal, telíthetjük magukat a rostokat is, amelyekből a'szöveteket készítjük; a telített rostokat azután az ismertetett módon kicsapószerekkei kezeljük és azután izzóharisnyákká földolgozzuk. Az eljárás oly módon is foganatosítható, hogy a világítóföldek közül csak az egyiket csapjuk ki és a többieket oldható sók alakjában visszük be az izzótestbe. így pl. thorból és cerből álló izzótest előállításához olyan orgános bázis alkalmazása esetén, mely csak a thoriumsókat csapja ki, az izzóharisnyarostokat először csak tboriumsókkal telítjük, a thoriumföldet az orgános bázissal kicsapjuk és azután az izzóharisnyarostot valamely cersó oldatával telítjük. SZABADALMI IGÉNY. Eljárás gázizzótestek előállítására jellemezve azáltal, hogy a világítósók oldataival telített fonalakat vagy szöveteket orgános bázisokkal kezeljük. •ALLAi fl**ZVt«"TAAaA&Ac. NYOMDÁJA mWW»k