41686. lajstromszámú szabadalom • Lefelé égő gázlángzó belső gyújtólánggal
— 2 -vóka fenekének a keverőcső megsziikített részétől való távolsága megváltozik. így például oly esetben, mikor a fúvóka fenekén 8 mm. átmérőjű körben nyolc nyílás van kiképezve, melyek 30 mm. gáznyomásnál óránként összesen 70 (1) gázt bocsátanak keresztül, a fúvóka fenekét a hengeres keverőcső fölső szélétől 8 mm.-nyire rendezzük el, a keverőcsőnek pedig 12 mm. belső átmérőt adunk, a (d) légbevezető nyílásokat pedig 7 mm.-nyire bővítjük ki. Az egyes részek helyzete és nagysága akkor is megváltoztatandó, mikor a keveréklevegőt nem az oldalas (d) nyílásokon, hanem a keveiőcső egész fölső széléről vagy más irányban áramoltatjuk a keverőkamrába, vagy ha a keverőcsövet oly köpeny veszi körül, mely a keverési levegőnek a (d) nyílásokon való beáramlását befolyásolja. A lángnak a fuvókából való keverőkamra belsejéből való vándorlását a bevezetett gázmennyiség fokozásánál más módon is érhetjük el. Ugyanis a gázfuvókat és a keverőcsövet úgy méretezzük, hogy a bevezetette gázmennyiség növelésénél és a gáznak ezáltal bekövetkező nagyobb kiáramlási sebességénél a gázlégkeverék sebessége a fuvókánál és a keverőcsőben annyira nagyobbodik, hogy a láng, mely csekély gázbevezetésnél a fúvóka közelében égett, a keverőcső torkolatáig megemeltetik, illetve ezen torkolat felé hajtatik. Az előbb említett módszer, t. i. hogy a láng vádorlását a légbebocsátó nyílások alkalmas méretezése és elhelyezése által idézzük elő, előnyösebb, mint az utóbb említett módszer. A föntemlített cél elérésére a gázcsapot kis nyílással látjuk el, mely a csap[főnyílására merőlegesen vagy ívalakban áll. Ez a nyílás, mely akkor jön működésbe, mikor a gázcsapot elzárjuk, tetszőleges szabályozó szerkezettel lehet ellátva, mely a gyújtólángot a kívánt nagyságra beállítja. A gázcsap úgy is lehet berendezve, hogy bizonyos állásánál elegendő gázmennyiség áramlik be, hogy a nagy lángot föltartsa, egy másik állásánál azonban csak a gyujtólángocskát táplálja, egy harmadik állásnál pedig a gázbevezetést egészen elzárja. Hogy a lámpa belséjében égő láng fertőzmények által el ne folytassék lefelé irányított lánggal égő lángzóknál a gázfuvóka fölött egy nyílást kell elrendezni, melyen a fertözmények eltávozhatnak, ha a lángzó méretei nem volnának oly nagyok, hogy e fertözmények könnyen eltávozhassanak.'Ily kíilönnyílás oly lángzóknál sem szükséges, melyeknél a keverési levegő a gázfuvókától oldalt vagy e fölött közvetlenül áramlik be kívülről a keverőcsőbe. Sok esetben és különösen, mikor a gyújtólángot oly csövek veszik teljesen körül, melyek minden külső huzatot elzárnak, elégséges, ha a lángot annyira kicsinyre váválasztjuk, hogy két lángot képez. A fúvóka nyílásainak a gyújtóláng által való megsérülésének veszélyét azáltal csökkentjük, hogy a gázfuvókát, vagy annak gyújtólángos részét porcellánból, zsirkőből vagy más rossz hővezető anyagból készítjük. Ha oly lámpákat használunk, melyeknél a gáz több nyílásból áramlik ki, célszerű lesz vagy a gázcsapot úgy kiképezni, hogy a csap bizonyos állásánál csakis az egyik nyíláshoz vezeti a gázt és a gyújtóláng csakis ezen nyílásnál ég, vagy pedig, hogy a láng több ily nyílásánál ég egyszerre. A lángzó működési módját a rajz 1—3. ábrái teszik szemléltetővé, (a) a gázcsap főnyílása, (b) annak kisebb nyílása, (c) a gázfuvóka, (d) a keverési levegőt bebocsátó nyílások, (e) a keverőcső, (f) az izzóharisnya és (g) a gyújtóláng. Az 1. ábrán a gázcsap főnyílása teljesen el van zárva. Ekkor csak a kis (b) nyíláson fog elenyészően csekély gáz kiáramlani. A (g) gyújtóláng ilyenkor a (c) gázfuvóka közvetlen közelében ég. A 2. ábrán a gázscsap főnyílása csak annyira van elzárva, hogy kevés gáz áramolhatik keresztül. A beáramló gáz az égő (g) lángot a keverőcső belsejébe hajtotta. A 3. ábrán a gázcsap egészen ki van nyitva és a (g) láng a keverő csövön kívül ég és az (f) izzóharisnyát világításra hozza. A lámpa a gázvezeték tetszőleges pontjából helyezhető üzembe, illetőleg üzemen kívül, ha ezen a ponton egy gázcsapot ren-