41671. lajstromszámú szabadalom • Lefelé fordított gázizzófénylángzó

vei a (10) lámpagolyót hordja, amely ismert módon lefelé nyitható, ha a (11) zárt oldottuk. A (3) lángzófejnek sugárirányú (4) bordái, mint a 2. ábrából látható, a (12) hőszigetelő bevonattal vannak ellátva, mely az (5) hengerköpeny belső és a (3) lángzófej külső oldalára is kiterjed. A szigetelés a lángzófejnek úgy alsó kúpos, mint fölső hengeres (13) részén is van alkalmazva. A kúpos részen alkalmazott szigetelő réteg előnyös, de nem föltétlenül szükséges. A föltüntetett foganatosítási alaknál a (14) keverőesőnek fölső része is kívülről a (16) szigetelő burkolattal van bevonva. Hogy kisebb izzótesteket is használhassunk, az (1) izzótest a szigetelő bevonattal ellátott (2) gyűrűvel van összekötve, mely ismert módon, pl. bajonetzár segélyével erősíthető a lángzófejre. A (2) gyűrű vagy záróhüvely belső oldalával oly szorosan fekszik a (3) lángzófej külső oldalához, hogy közöttük hézag nem képződik. Az (1) izzótest és a (3) lángzófej között tehát oly szoros zárást létesítünk, hogy az égéstermékek nem emelkedhetnek az izzótest belsejében, hanem arra kényszeríttetnek, hogy az (1) izzótesten keresztülhatoljanak és hogy az izzótest külső oldalán szálljanak föl. Ha a lámpa ég, úgy a gázt, pl. a fokozott nyomású gázt a (14) csövön és a (15) csatornán keresztül vezetjük az (1) izzóteshez. A szükséges levegő a (8) lámpatok (17) nyílásain keresztül lép a lámpába és az (a) nyilak irányában áramlik a (6) bordák között. Az égéstermékek az izzótest külső oldalán a (b) nyilak mentén emelkednek és a (4) bordák között áthaladva jutnak a (18) kürtőbe. Világos, hogy a lángzófej falainak nagy vastagsága, ill. a lángzófej nagy fémtömege és a melegnek ezen fémtömegből való elvezetése következtében a meleghatás szabályoztatik, mivel a meleg közvetlen fémes vezetés segélyével nagy fémtömegekre és fölületekre osztatik szét, melyek a meleg elvezetését lehetővé teszik. A hatás még azáltal fokoztatik, hogy a lángzófej szigetelése folytán az égéstermékek emelkedésük alkalmával semmiféle vagy csak igen kevés meleget adhatnak át a lángzófejnek. Továbbá egyrészről a (6) melegvezető bordák az (a) nyilak irányában beömlő levegőt előmelegítik, másrészről pedig ezen friss levegő a lángzófej külső szélét lehűti. Hogy a melegnek az (1) izzótestről a (3) lángzófejre való átvitelét lehetőleg korlátozzuk és a láng visszacsapását megakadályozzuk, a (15) gázvezetékbe a (19) hatásos szitát iktatjuk. Ezen szita, mely a 3. ábrában van alaprajzban föltüntetve, ismert módon élére állított, spirális alakban fölcsavart fémszalagból áll. Az ábra szerint hullámos bádogszalag van alkalmazva. Látható, hogy ezen (19) betét jelentékeny magassága és fémtömege folytán a meleghatás szabályozását támogatja ós elégése az izzótest felöli oldalon megvan akadályozva, mivel a (15) vezetéken át beömlő gáz a betétet erősen hűtheti. Ezen hűtést azáltal fokozzuk, ha, amint ez föltüntetett példánál látható, a (14) keverőcsövet szigeteljük. Ugy a keverőesőnek rossz hővezetőanyaggal való szigetelése, mint a keverőesőnek nagy hősugárzó fölületekkel való kapcsolása lefelé fordított lángzóknál egymagában véve ismeretes. A lámpa meggyújtása céljából ismert módon a (20) gyűjtővezetéket alkalmazhatjuk, mely a rajzban föltüntetett példánál a lámpa közepén van levezetve. A lángzó fúvókájának injektorszerű szívóhatása folytán beszívott levegőt oly helyen vezetjük be a lámpába, ahová égéstermékek nem juthatnak. A fönt leírt lámpát részleteiben változtathatjuk. A lángzófej alakja tetszőleges lehet. A légáram és a távozó égéstermékekáramának fölosztására még gyűrűalaku betéteket alkalmazhatunk az (5 és 7) köpeny, ill. az (5) köpeny és a lángzófej (13) hengeres része közé. Szita gyanánt sima fémszalagot, finoman lyukgatott hengeres testet, több egymásba helyezett fémhengert és hasonlót alkalmazhatunk. Esetleg és pedig különösen kis lámpáknál, a szigetelést vagy az egyik vagy a másik hőelvezető