41669. lajstromszámú szabadalom • Mezei sorompó

rendezve. Az ezen oszlopokhoz erősített vonó szervek lóhátról és kocsiról elérhetők hogy a sorompó átmenés előtt vagy után nyitni, ill. zárni lehessen. A (C) oszlop az (F) karral van ellátva, mely a (G) gyűrűt hordja. A (D) és (E) osz. lopok hasonlóképen egy-egy (H), ill. (J) karral vannak ellátva, melyek az (I), ill. (K) gyűrűt hordják. Egy-egy vastag (L), ill. (L') pecek, melyek közül ez utóbbi nem látható, van az (E), ill. (D) oszlopokhoz a sorompó felé fordított oldalukon megerősítve. Az (M) gerenda hátrafelé az (A) oszlopon és az (S) csapon túl meg van nyújtva és ezen részével az ellensúlyos (R) kart képezi, melyen a (T) ellensúly van ágyazva és a (t) csap segélyével megerősítve. Az (R) kar végén egy gyűrűvel ellátott (U) csavar van elrendezve, melyből a (V) vonó szerv a (Gr) és (K) gyűrűkön át az (X) véggyűrűhöz vezet A (V) vonó szervnek hosszát akként kell megválasztani, hogy az (X) véggyűrrűnek az (L) pecekre tolt helyzeténél a vonó szerv meg legyen feszítve és az (R) ellensúlyos kart megemelve tartsa, a mikor is a sorompó zárva van. A sorompó második oldalához tartozó (V') vonó szerv az (U) csavartól a (G).és (I) gyűrűkön át az (X') véggyűrűhöz vezet. Az )X), ill. (X') véggyűrűkből a laza (Y) és (Y') segédvonó szervek lógnak le, hogy a vonó szervet könnyen lehessen meghúzni, ha a gyűrű igen magasan van elrendezve. A (W) vonószerv, mely az (X) és (X') véggyűrűket köti össze egymással, lazán lóg az (R) ellensúlyos kar fölött, amint ezt az 1. ábra szemlélteti. Ezen (W)'vonó szervet is oly gyűrűn vezethetjük át, mely az (A) oszlop fölé nyúló függélyes oszlopban van elrendezve, hogy a vonó szervnek állatok által való megragadását megakadályozzuk. A sorompó maga az (M) főgerendából ós egy vagy több (N) és (0) hosszsínből áll, melyek a (P) és (Q) függesztő sínek segélyével és az ezeken lazán átmenő (m, n) és (c)csapok segélyével vannak az (M) gerendához erősítve. Az (A) ágyazási oszlop, mint a 3. és 4. ábrából kitűnik, megfelelő vájattal és hasítékkal bír, de három külön.* összecsavavolt részből is képezhető, melyek közül a középső a 4. ábrában metszetben föltüntetett részletekkel bír. Épúgy a (B) támasztó oszlop is (7. ábra) három részből lehet öszszetéve, noha könnyebb az oszlopot az 1. 5. és 6. ábrákban föltüntetett módon, vájattal ellátni. A (b) vájatot azért rendezzük el (4. ábra), hogy az (M) gerendának az ellensúlyos (R) karát képező vége számára a kellő mozgási helyet létesítsük, a (c) vájat pedig az (N) és (0) hosszsínek végei számára szolgál, míg a (d) lerézselések a (P) függesztő teljes kimozgását teszik lehetővé. Célszerű az (N) és (0) síneket époly vastagra méretezni, mint az (M) gerendát úgy, hogy ezek pontosan a függesztő sínek közé illeszkednek és így a rácsozatnak gyors összecsap panását és szétterpesztését teszik lehetővé, amint ez az 1. és 2. ábrákból kitűnik. A (B) támasztó oszlopban lévő (e) kivágás (6. ábra) az (N) és (0) hosszsínek külső végeinek fölvételére szolgál. Ezen kivágás fölső végében (f)-nél mélyítve van, hogy az (M) gerenda számára fölfekvést nyerjünk, legfölül pedig a (g)-nél le van rézselve, hogy a hosszsíneknek és a gerendának a sorompó zárásánál szabad beilleszkedés biztosíttassák akkor is, ha szél vagy kopás folytán oldalirányú elmozdulások jönnek létre. Az 1. ábrában föltüntetett helyzetben a sorompó a (V) vonó szervnek megfeszítése által záratik, melynek külső vége az (X) gyűrűnek az (E) oszlop (L) peckére való akasztása által rögzíttetik. Ha már most a sorompót az 1. ábrához viszonyított innenső oldalról nyitni akarjuk, akkor a laza (Y') vonó szervet megrántva, az (X) gyűrűt a (W) vonó szerv segélyével az (L') pecekről lehúzzuk, amikor is a többé nem rögzített (R) ellensúlyos kar lefelé lendül és a sorompót a 2. ábrában föltüntetett helyzetbe emeli. Ha pedig az ellenkező oldalról akarjuk a sorompót nyitni, akkor a laza (V) vonó szerv segélyével húzzuk le az (X) gyűrűt az (L) pecekről.