41655. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés keletkező tűznek vagy veszélyes gázok fölgyülemlésének jelzésére és veszély elhárítására

— 2 ben egy (p) kilincs gátolja abban, hogy önmagától nyíljék. Ha a csöngőszerkezet (m) horgonya meghúzatik, akkor egy szögemeltyű (n) karja az (m) horgony izolált toldatáról lecsúszik. Erre egy (q) rúgó az (o) szögemeltyűkart a (p) zárókilincsre szorítja és az (r) zárófogat szabaddá teszi, úgy, hogy a (k) vízcsap a beállítható (s) szögig kinyílik. Az egyik (t) tömlő a vízvezetékkel, a másik egy vagy több fecskendőcsővel van összekötve, melyek a füstöt vagy a gázokat permetezve elűzik. Hogy a jelző- és fecskendőszerkezetet megállítsuk és a készüléket újból készenlétbe helyezzük, a (g) kampót a (d) horgonnyal és az (n) kart az (m) horgonnyal támasztjuk alá, az (i) csapkulcsot megfeszítjük és a (p) zárökilincset beállítjuk. Átlátszó gázok, mint szénoxyd, szénsav, világító gáz, methan, aetylen-vegyszerek segélyével tétetnek átlátszatlanokká. Pl. palladiumchlorür oldata azon tulajdonsággal bír, hogy a vele itatott vásznat az említett gázok megfeketítik. Rézklorür és nátriumpalladiumchlorür ammoniás oldatának keveréke szénoxyd jelenlétében gyönge finoman elosztott palladium-felhőt idéz elő. Ezen vegyi hatásokat használjuk föl a szeléncella elsötétítésére. A 2. ábra szerinti kivitelnél a (b) csövön át az (a) csövek kereszteződésénél egy (w) vászonszalag van példaképen átvezetve. Ez egy (wl) hengerre föltekerve van egy palladiumklorüroldattal telt tartányban elhelyezve és másik vége a (b) cső fölött egy hengerre fölcsavarva. Az átvonuló gázok az itatott vászonszalagot mindkét oldalán érik, befeketítik és a szeléncellát elsötétítik. A vászon elhasznált darabja fölcsavarhatő. A vegyszerek a gázokkal közvetlenül is érintkezésbe hozhatók, anélkül, hogy velük vásznat itatnánk. A 3. ábra szerinti kivitelnél a rendes körülmények közt átlátszó gázok égési folyamata van a szeléncella elsötétítésére példakép fölhasználva. Egy lámpaüvegnélküli (A) viharlámpa (B) sodronykosarán a (C) cső előtt egy , (D) ablak van, melyen 'át az esetleg egy (F) reflektor által erősített fény az (E) szeléncellára esik. A (D) ablakkal szemben a sodronykosáron egy második ablak is lehet. Ha bányalég vagy szénoxydgáz áramlik a lámpán keresztül, kék lánggal ég el és ezáltal a szeléncellát elsötétíti, mely azután az 1. ábrán föltüntetett szerkezetet hozza működésbe. Ha ez megtörtént, a (G) nyílásnak, melynek különben nyitva kell lennie^, záródnia kell, hogy az égő gáz a sodronykosáron át ne üssön. Ezen célra | a (H) csappantyú vagy efféle szolgál, me| lyet az elektromágnes elereszt, mihelyt a jelző és fecskendő készülék működésbe jön. A sodronykosár elé szűrő is tehető, mely a levegő szénporát és efféléket rendes körülmények közt visszatartja. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Elj írEts tűzveszély esetén keletkező füst által egy szeléncella segélyével történő önműködő jeladásra vagy tűzoltószerkezet működtetésére, azáltal jellemezve, hogy a füstöt egy fényforrás és egy általa megvilágított szeléncella közt vezetjük át, mire a szeléncella ellenállásának a fényforrás elhomályosítása által előidézett változása egy szolenoidot vagy elektromágnest úgy befolyásol, hogy a jelző vagy tűzoltó készülék működésbe jön. 2. Eljárás tűz, bányaszerencsétlenség stb. alkalmával képződő színtelen gázok esetén egy szeléncella segélyével történő önműködő jeladásra, azáltal jellemezve, hogy a színtelen gázokat a szeléncella hatókörében alkalmas vegyszerekkel hozzuk össze, melyek a gázokkal együttműködve, át nem látszó közeget hoznak létre, illetve^ a gázt átlátszatlanná teszik. 3. A 2. igénypontban védett eljárás, azáltal jellemezve, hogy a magukban véve színtelen gázokat vegyi hatók helyett egy vegyfolyamattal, például elégetésse) tesszük egy megvilágított szeléncella elsötétítésére alkalmassá, amennyiben a gázokat egy biztosító bányalámpában,