41640. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés megolvasztott fémek kezelésére
Megjelent 1908. évi április hó 18-án. KIR. MAGY. SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEI RAS 41640. szám. XII/d. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés megolvasztott fémek kezelésére. THWAITE BENJÁMIN HOWABTH ÉS DEFRIES WOLF MÉRNÖKÖK LONDONBAN. A bejelentés napja 1907 augusztus hó 12-ike. Jelen találmány célja abban áll, hogy bizonyos megolvasztott fémeknél, pl. acélnál, melynek készítése úgy történik, hogy a megolvasztott fémen nagymennyiségű levegő vagy gáz fúvatik keresztül nyomás alatt, az összetétel tökéletesebben ellenőrizhető legyen és azon idő, amely az eddigi gyártási eljárásnál homogén termék nyeréséhez és finomításához szükséges volt, megrövidüljön. A találmány lényege oly eljárás és berendezés alkalmazásában áll, melynél a befúvott gáz vagy levegő a megolvadt fémet szabályos keringésbe hozza, melynek tartama alatt a fémet tartalmazó edény meghatározott helyén vagy helyein speciális kezelés alkalmazható, miközben ezen helyre vagy helyekre folytonosan friss fémtömegek hozatnak. Ily módon azon anyagok, melyből az illető fém előállíttatik, gyorsabban és tökéletesebben összekeverednek és a speciális kezelés, ha szükség van reá, közvetlenül a fémtömegnek nagyobb részére alkalmazható, mint a meglevő eljárásoknál úgy, hogy a kivánt összetételű homogén termék állítható elő a rendesnél gyorsabban és nagyobb biztonsággal. A találmány szerinti eljárás foganatosítására alkalmas berendezésnek egy kiviteli alakját a mellékelt rajzok tüntetik föl, melyeken az 1. ábra a berendezés függélyes hosszmetszete a 2. ábra 1—1 vonalának irányában, a 2. ábra a berendezés vízszintes keresztmetszete az 1. ábra 2—2 vonalának irányában, a 3. ábra az üreges tengelycsap metszete a 2. ábra 3—3 vonalának irányában, a 4—7. ábrák pedig az 1. ábra szerinti berendezés módosított kiviteleinek kisebb léptékben rajzolt függélyes metszetei. A kezelendő fémtömeg az (A) tartányban foglal helyet, mely az 1. ábra szerint két föggélyes (a, b) ágból áll. Ez ntóbbikat a tartány a!só részében egy (c) csatorna köti össze, mimellett a tartány az (a) és (b) ágak között egy (d) áttöréssel bír, melyet alul, felül és kétoldalt az ágak és az összekötőcsatorna belső falai határolnak. A (d) áttörés az összekötő csatornától azon helyig terjed fölfelé, ahol az (a) és (b) ágak egy közös (e) kamrában egyesülnek. A tartány külső fala célszerűen három vagy több (Al) gyűrűk segélyével összefoglalt darabból áll és azonkívül az alsó és fölső rész a bélelés