41621. lajstromszámú szabadalom • Önműködő vetélőváltó szerkezet

nyúlvány segélyével a (8) rudat, amely rendesen a (9) fogra van fölfüggesztve', a (10) tartóról lelöki úgy, hogy ezen rúd súlyánál fogva leesik és a bekapcsolást az alább leírandó módon eszközli. Az 1—3. ábrában láthatjuk, hogy a (8) rudat a (11) kengyel és a (10) tartó vezeti és hogy a fölső helyzetében a (12) rúgó biztosítja. A (8) rúd alsó vége a (13) csigát hordja, amelyre az állandóan ide-oda mozgatott (14) emelő támaszko-1 dik. Ezen emelő ide-oda mozgatására a (16) excenter tengelyre szerelt (15) excenter és a (17) kulissza szolgál, mely (18)-nál van forgathatóan ágyazva és (19)-nél van a (14) emelővel kapcsolva. A (21) és (22) helytálló tartókra a (20) excentertenigely van szerelve, mely a (23) és (24) excentereket hordja, amelyek a vetélőtoló és a kettős vetélőszekrény mozgatására szolgálnak. A (20) tengelyre továbbá a (21) tartóba ágyazott (26) fogaskerékkel kapcsolódó (25) fogaskerék van szerelve. A (14) emelő és a (26) kerék alkotják a be- és kikapcsolandó alkatrészeket. Ezen kapcsolás eszközlésére a (26) kerék a (27) pecekkel és a (14) emelő a (28) bevágással, továbbá a (29) orral van ellátva, mely a (28) bevágástól a (30) lejtő által van elválasztva. Addig, míg a (8) rúd a 3. ábrában föltüntetett módon föl van függesztve, a (14) emelőt fölemelt helyzetében tartja úgy, hogy a (28) bevágás nem kapcsolódhatik a (27) pecekkel, miáltal a (26) kerék nyugalomban marad és ezen helyzetében a (32) bevágásba kapaszkodó (31) rugalmas pecek által rögzíttetik. Azon pillanatban, amidőn a (8) rúd kiakasztatik és leesik, a (14) emelő is sülyed és a (27) pecekre támaszkodik úgy, hogy ha a (14) emelő hátramozgása közr ben a (28) bevágás jut a (27) pecek fölé, a (14) emelő a (27) peeekbe kapaszkodik és előrefutása alkalmával a (26) kereket az (A) nyíl irányában elforgatja és ezzel egyidejűleg a (25) fogaskerék ellenkező irányban fordul el a 3. ábrabeli helyzetből az 1. és 2. ábrabeli helyzetbe. A (31) pecek a (26) kerék új helyzetét is biztosítja a (33) bevágás segélyével, mindaddig, míg a (15) excenter a (17) kulissza segélyével a (14) rudat ismét hátra nem tolja. Eközben a (27) pecek kezdetben a (28) bevágás által, azután pedig a (29) fog által hátratolatik a 3. ábrában föltüntetett helyzetbe, miközben a (14) emelő is fölemeltetik a (30) lejtő által és a (8) rudat is fölemeli úgy, hogy ez ismét a (10) tartó (9) fogába akasztatik. A mozgatószerkezet tehát ismét visszatért eredeti helyzetébe és kikapcsoltatott. Az (1) vetélőtár bádogszekrényből áll, melyben a vetélők egymás fölött vannak elhelyezve és alkalmas módon vannak vezetve. A legalsó vetélő a (8) tartó (36) vezetékeiben eltolható (35) lemezen nyugszik és a vetélőtár oldalán alkalmazott (37) nyíláson keresztül a (35) lemez kivágásaiba a (39) peckek segélyével vezetett (38) tolattyú által kitolható. A tolattyút rendesen a (40) rúgó hátrahúzott helyzetében tartja. A tolattyú üreges és fölső fala két (41) fogasrúddal, a (35) lemez fölső oldala pedig megfelelő (42) fogasrudakkal van fölszerelve. Ezen fogasrudak közé a (43) fogaskerekek vannak helyezve, melyeknek tengelye a (45) vezénylőkar végén alkalmazott és a (35) lemez egy nyílásán keresztülmenő (44) villába van ágyazva. A (45) kar a (46) tengely körül leng és a (47) karral van mereven összekötve, amely a (48) excenterrúd segélyével van a (23) excenterrel kapcsolva. Ha ezen excenter nyugalmi helyzetében van, a (45) és (47) karok az 5. ábrában föltüntetett helyzetben vannak és a (38) tolattyú az (1) vetélőtáron kívül áll. Ha az excenter félfordulattal elfordul (1. és 2. ábra), a karok kilengenek és magukkal viszik a (43) fogaskerekeket a (38) tolattyút és a (35) lemezt együttesen. Ezáltal a legalsó vetélő a tárból kitolatik (2. és 8. ábra). Ha ezen pillanatban a (35) lemezt a (B) nyíl irányában hátratoljuk, a (38) tolattyú az ellenkező irányban kénytelen mozogni, mivel a (43) fogaske-