41611. lajstromszámú szabadalom • Átlapológép önműködő bekötőkészülékkel
alkalmazva, melyet a (17) tárcsa (44) hornya segélyével mozgatunk oly módon, hogy egy gép függélyes vezetékében csúszó (46) keretlemez (45) görgője a (17) tárcsa (44) hornyába nyúlik. A fogótartókat a (47) rúgó a (43) tolókeret felé húzzák úgy, hogy az oldalfogótartók (48) ékfölületeikkel a (49) görgőkön nyugosznak, míg a cipő orra számára alkalmazott fogó tartója ezt a húzást a (21) rúgó által a (23) villaalakú karnak adja át, mely a (43) keret (50) görgőire támaszkodik (7. és 8. ábrák). Ha a tolókeret fölfelé emelkedik, úgy az az oldalfogók tartóira nyomást fejt ki ós a (2), illetőleg (5) csapok körül elforgatható forgótartókat befelé kényszeríti haladni. A bekötőtolattyú emellett az 1. ábrán föltüntetett helyzetből a 7. ábrán látható helyzetbe megy át. A tolattyú a cipő orrának megfelelően alakított kivágásának mindkét oldalán egyegy (51) horonnyal bír, melyekbe minden bekötés előtt egy egyenes drótdarabot (11. ábra) teszünk. Ez a drótdarab a tolattyúnak befelé való haladása alatt a 11. ábrán látható II alakot veszi föl. A drótnak hajlított része körülfogja a fölsőbőr orrészét, míg egyenes részei a tolattyúnak (51) hornyaiban maradnak, mely a drót jobb vezetése céljából tetszőlegesen lehet kiképezve. A kaptafán kifeszített fölsőbőrt azután szélével még a második munkaszakaszban foglaló szögekkel a vendégtalphoz erősítjük, míg egyidejűleg a cipő orrészébe is két foglaló szöget verünk be, melyek körül — mint alább részletesebben olvasható — a drótvégek meghajlíttatnak. A (4) fogótartó fölső (52) lemezében (53) szeglyukak vannak kiképezve (5. ábra),melyekbe (54) szögverőkölyiik nyomulnak és a szögek alkalmas módon fejjel lefelé bevezettetnek. A szögverők az (55) tömbökön vannak megerősítve, melyek az (56 és 57) rudak által az (58) kerettel állanak összeköttetésben, mely a (12 és 43) keretekhez hasonlóan, (59) lemezével az állványon kiképezett pályán csúszik (6. ábra). A (60) ütőrugók a (61) ütőkar és a (62) középtag segélyével az (59) lemez (63) görgőjét a (17) görbetárcsa kerületéhez szorítják (1. és 6. ábra). Amint az (58) keret (63) görgője a görbetárcsa (64) mélyedéseibe nyomul, a szögverők fölfelé hajtatnak és a foglaló szögek beveretnek. A cipő orra számára alkalmazott fogó szögező készüléke abban különbözik az oldalfogókétől, hogy az előbbinél a bekötőtolattyú (65) bekötőhüvelyekkel bíi, melyekben a (66) szögverőkölyük be vannak akasztva (7. ábra). Az (55) szögező tömbnek két karja van (9. ábra), melyeken a (66) szögverők a tolattyú előre való haladása alatt csúsznak. A (65) hüvelyek nyílásai és a dróthornyok egymással úgy vannak elrendezve, hogy a foglalószögek szorosan a drót mellett, az egyenes, még a hornyokban fekvő és az orrészt körülfogó drótrészek képezte szögekben (11. ábra III.) veressenek be. A foglalószögek beveretésével befejeződik a második és megkezdődik a harmadik munkaszakasz, mely alatt az összes részek a feszítő, illetőleg tolókeret föl- és lefelé való mozgása által eredeti helyzetükbe visszatérnek. Az oldalfogók kinyílnak és kifelé lengenek, a bekötőtolattyú enged a (21) rúgó hatásának és a cipőről lecsúszik. A (24) kézi emeltyű (25) toldalékaival már az első munkaszakaszban a (27) rúd (26) kiugrása alá visszatért. A (24) emeltyű ugyanis, mint a rajzból látható, a (12) tartóhoz oly módon van megerősítve, hogy az a tartóval együtt lefelé halad. Mihelyt tehát a (12) tartó az első munkaszakaszban a (13) rúgót annyira összenyomta, hogy a (12) tartó és a (26) kiugrás között a (25) toldalékok vastagságának megfelelő köz keletkezett, a (25) toldalékok a (68) rúgó hatásának engedve, ismét a (26) kiugrás alá lépnek. A tolattyú visszahaladása közben a bekötődrót a nem egészen bevert, a fejeikkel kinyúló cipőorr-foglalószögekhez önműködően erősíttetik meg. Az (51) hornyok (69) élei (10. ábra) a drótot a foglalószögek fejei alá késztetik s ezek köré hajlítják. A hornyok szemben fekvő (70) élei le vannak tompítva és a drótvégeket szabadon bocsátják úgy, hogy egyrészt a hajlítóhatás csupán az egyféle élek által gyakoroltatik,
