41559. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és centrifuga tejnek és hasonló folyadékoknak, illetve folyadékkeverékeknek homogenizálására

Megjelent 1908. évi április hó 11-én. MAGY SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 41559. s^ám. IV/e. OSZTÁLY. Eljárás és centrifuga tejnek és hasonló folyadékoknak ill. folyadékkeverékeknek homogénizálására. RISBERG JOHANNES WALDEMAR MÁRTEN MÉRNÖK SÖDERTELJÉBEN. A bejelentés napja 1907 augusztus hó 2-ika. Folyadékoknak vagy azok keverékének pld. tejnek homogénizálása a tejben emulzionált zsírnak lehetőleg finom elosztását célozza. A vaj a természetben apró csöppek alakjában fordul elő, melyek igen változó nagyságúak úgy, hogy a legkisebb csöppek átmérője krbl. 0*0016 mm., míg a legnagyobbaké 0 01 mm.-ig is emelkedik. Ha a tejet 15° C. hőmérsékletnél nyugodtan állni hagyjuk, akkor 24 óra múlva a zsírnak 80—85%-afölszínre száll és mint ismeretes, tejfölt képez, mely a legnagyobb zsírtesteket tartalmazza; a legkisebb zsírtestek a sovány tejben maradnak és egyáltalában nem bírnak azzal a törekvéssel, hogy ettől alváljanak, ami abban leli magyarázatát, hogy fölszálló erejük nem elegendő a nagy fölületi súrlódás legyőzésére. Centrifugálás által sikerült ugyan kisebb zsírteBteknek egy részét is kiválasztani, a legabbróbbak azonban ellentállnak minden ily kísérletnek. Lefölözött tejnél ennélfogva nem áll be újabb tejfölképződés. A tejnek fölképző képességét, mint ismeretes, általában a tejnemesítésénél vagyis tejföl ill, vaj készítésénél használják ki. Bizonyos esetekben azonban szükséges a fölképződést megakasztani, mint pld. tejkonzervek előállíttásánál, melyeknek hosszú ideig változatlanoknak kell maradniok. Ezen célból, mint az előzőkből következik, nem kell egyebet tenni, csak a tejben lévő nagyobb zsírtesteket annyira fölosztani, hogy az egész zsírmennyiség legkisebb átmérőjű csöppek alakjában legyen jelen, vagyis oly csöppek alakjában, melyeknek átmérője a 0 0016 mm.-t meg nem haladja. Ezen célból már évekkel ezelőtt is szerkesztettek a hajcsövek alkalmazásán alapuló gépeket, melyeknek hajcsövein a tejet magas nyomás alatt átcBajtolták. Ezen gépek azonban nem találtak nagyobb alkalmaztatást, mert a homogénizálást csak tökéletlenül eszközölték. A Laval-féle emulsorral is történtek kísérletek főleg borjuk és sertések számára szolgáló tápszernek oly módon való előállítására, hogy a sovány tejhez a vajnál olcsóbb zsírt kevertek, pld. azt, melyet a margarin gyártásánál Bzokás alkalmazni. Ezen kísérletek azonban nem vezettek eredményhez, mert a zsírt nem lehetett elég finoman elosztani. Miután azonban néhány évvel ez-