41482. lajstromszámú szabadalom • Szitarendszer
- 2 -mint az őrlődobokban. Az elegendő finomra őrőlt anyag átesik a (9) szitadob szemein, ahol alkalmas módon fölfogjuk; a durva darabok a (10) gyüjtőalkatrész vájatába kerülnek, mely azt fölemeli és újra az őrlőmalomba juttatja, ahol ismét az őrlő testek behatásának van kitéve. A 3. és 4. ábrák szerinti kivitelnél az 1—11. számok ugyanolyan alkatrészeket jelölnek, mint az 1. és 2. ábrában; csakhogy itt a (2) kibocsátónyílások nincsenek az (1) őrlődob egyik végén elrendezve, hanem annak közepén. Az elrendezés működési módja az itt szóban forgó fajtázási folyamatra nézve ugyanaz, mint az 1. ábra alatti elrendezés esetében; a fajtázandó anyag a (9) szitadobokba egyik végűkön vezettetik be, és a durva anyag a másik végűkön a malomba visszavezettetik. Az 5. és 6. ábrák szerinti kivitelnél a szita finom szitával van kibővítve. Az (1—11) hivatkozási jelek ugyanazon részeket jelölik, mint az 1—4. ábrákban. Miután ebben az esetben két-két szitadob egymáshoz tartozik, a (9) hivatkozási jelhez a két szita megkülönböztetése céljából (a) és (b) mutatók vannak függesztve; a durva szita (9a,). a finom szita (9b)-vei van jelölve. A durva szita egyik oldalán az egyik, a másik oldalán a másik gyüjtőalkatrésszel van összekötve, míg a (9b) finom szita csak a malom elveztési oldalán vaü a (10) gyűjtőalkatrésszel összekapcsolva. A fajtázandó anyagot a leírt elrendezésnél mindenekelőtt a durva szitába vezetjük, amely az egész durva anyagot visszatartja és azt közvetlenül a malomnak bevezető nyílásába juttatja. A durva szita szemén áteső anyagot a tulajdonképeni fajtázásnak a (9b) szitában vetjük alá. Az ezen szitán visszamaradó durva darabok hasonlóképen a malom bevezető nyílásába vezettetnek. A durva szita á finom szitát nagy mértékben kiméli. Az egymást körülfogó szitaköpények természetesen tetszésszerinti keresztmetszetűek lehetnek, nem is szükséges, hogy azok hengerek legyenek, lehetnek azok kúp- vagy gula alakúak. A 7. és 8. ábrák épen úgy, mint az 5. ós 6. ábrák durva és finom szitával bíró fajtázást mutatnak. De itt a hasonlóképen (9a)-val jelölt durva szitába az őrlendő terméket a dobszitának mintegy a felében elrendezett nyíláson át vezetjük be. Az őrlőjárataak ezen középső kibocsátó nyílásaiból (12) vezetékek szolgálnak a kúpalakú (9a) durvaszitákhoz, melyek a (9b) .szita belsejében vannak elrendezve és alaplapjukkal á (10) gyüjtőalkatrész felé nyílnak. A kúpalakú (9a) durva sziták a (9b) sziták belseje felé zárva vannak. A (9b) sziták a maguk részéről ezen kiviteii alaknál csak a (11) gyüjtőalkatrésszel vannak kapcsolatban. Az őrlő és fajtázó szerkezet ezen kiviteli alakjának működése a következő: a (3) csiga által az (1) őrlődobba bevezetett anyag a dob belsejében a (2) kibocsátó nyílásig terjedő uton egy többé-kevésbé mélyreható aprítást szenved. Amikor az anyag a (2) nyíláshoz jut, onnan kilép és a (12) vezetéken át a (9a) kúpalakú szitába kerül, ahol előszitáltatik. Az egész durva darabok a (10) gyűjtőalkatrész vájata által az őrlődob bevezető nyílásához vezettetnek vissza. A finomabb részek a (9a) durva szita szemein áthullnak a (9b) szitadob vájataiba, ahol további fajtázásnak vannak kitéve. Azon anyag, mely annyira finom, hogy a (9b) szitadob szemein átesik, ezen a gépen tovább már nem dolgozható föl. A (9b) dobszitán visszamaradó durva darabok fokozatosan a (11) gyüjtőalkatrész vájatába kerülnek, és innen vissza az őrlődobba, még pedig annak hátsó végébe úgy, hogy ezen már finomabb anyagnak további aprítása a dob hátsó végétől a (2) kibocsátó nyílásig terjedő uton történik. Ezen esetben tehát az új szitarendszer az ismeretes golyójáratoknak egy értékes kiegészítése, melynél a durvább anyag megmunkálása a beböcsátó nyílástól a dob közepén elrendezett kibocsátó nyílásig terjedő uton és a finomabb anyag megmunkálása az ellenkező irányban fekvő dobvégtől ugyanezen kibocsátó nyílásig terjedő uton történik. A 9. és 10, ábrák szerinti kivitelnél a