41439. lajstromszámú szabadalom • Csöppfolyós égőanyaggal táplált erős fényű gőzlámpa

lehetősége, hogy az előzetes elgőzösítés közben csak folyékony égőanyag lépjen ki a lámpaégőből, sőt föltétlen biztosságot nyújt az iránt, hogy az előzetes elgőzösítés alatt nagymennyiségű gőz jut az égőhöz és száll abból föl, úgy, hogy a tulajdonképeni lámpaégő minden esetre meggyúlad. Ezt azáltal érjük el, hogy az égőanyagtartánytól az égőhöz vezető vezetékbe a kémény belsejében egy hurokszerűen görbített csövet iktatunk be, melynek legmagasabb pontja magasabban fekszik, mint égőanyagtartányban lévő folyadékfölszin, úgy, hogy az égőanyag az égőcsap nyitásakor ugyan beléphet a görbített cső fölfelé haladó szárába és ebben az égőanyagtartány fölszinéig emelkedhetik, de a folyadék a főégőn nem ömölhet ki. E görbített cső elrendezése folytán tehát jelen lámpánál teljesen mindegy, hogy mikor nyitjuk ki az égőanyag csapját s a berendezés ennek folytán olyan lehet, hogy ugyanazon csap az előelgőzösítő fútőesészéjének töltésére, valamint az égőanyag lefolyásának megnyitására is szolgálhat s így ugyanazon csappal egyszeri beállítás által mindkét művelet eszközölhető. A mellékelt rajz a találmánybeli lámpa hosszmetszetét mutatja. A (t) csap kinyitásakor a csapszív üregében lévő szesz az előelgőzösítő (f) fűtőcsészéjébe folyik és ezzel egyidejűleg az égőanyagtartány is összeköttetésbe jő az égőhöz vezető vezetékkel. Az égőanyag tartányától az (i) csövön keresztül az elgőzösítőként működő (b) csőbe folyik, mely fölött (m) túlhevítő kamra van szokásos módon elhelyezve. Ez utóbbi fenekén lefelé nyúló hengeres fal van elrendezve, melynek alsó, ismert módon csatornaszerűen alakított széle az előelgőzösítő számára való (f) fűtöcsészét alkotja. Az égőanyag a (b) elgőzösítőből a (p) összekötődarabon keresztül a kémény belsejében lévő (n) görbített cső fölfelé haladó szárába jut. Amíg az (f) előelgőzösítő, valamint a Iámpaégő nincs meggyújtva, addig az égőanyag az (n) görbített csőnek a (b) elgőzösítőcsőhöz csatlakozó szárában csak az (a) égőanyagtartánybau lévő folyadék fölszinéig emelkedik. Ha az (f) csatornába vezetett, lemért szeszmennyiséget az ismert alakú (w) tölcséren keresztül kívülről meggyújtjuk, akkor az égőanyag a (b) csőben kezd gőzzé válni. Az (n) görbített cső fölfelé vezető szárában lévő égőanyag szintén mindjobban fölmelegedik a görbített csövet körülvevő fűtőgázak hevétől és egy része gőzzé válik. Az előelgázosító lángjának távozó égéstermékei által erősen fölmelegített túlhevítőkamrában, a gőzökkel találkozó hátramaradó égőfolyadék rögtön elgázosíttatik. Az ekkor előálló feszültség következtében az égőanyagtartányból utánömlő folyékony égőanyag egészen a (b) elgőzösítő csőbe szoríttatik vissza, úgy, hogy most ott áli be az állandó elgázosítás és az előállított gőzök szárítása nem csupán a túlhevítő kamrában, hanem az egész görbített csőben megy végbe. A gőzöknek a görbített cső úgy fölfelé, mint lefelé haladó szárában, valamint az (m) túlhevítő kamarában történő szárítása folytán jelen lámpánál a gőzök oly szárazak, hogy a vezetéknek az égőig terjedő további részében nem csapódnak le jelentékeny mennyiségben, még ha e vezetékrészek aránylag hidegek is. Sőt még az előelgázosítás ideje alatt is teljesen elegendő gőzmennyiség jutazégőig,illetve azon keresztülfölemelkedve az előelgázosító lángjáig, úgy hogy a lámpa minden esetre meggyulad. Az égő lángjától eltávozó gázok már most rövid idő alatt oly erősen hevítik a vezetéknek elgőzösítőként működő (b) részét, valamint az előelgőzösítő fölött elhelyezett (m) túlhevítőkamrát és az (n) görbített csövet, hogy a görbített csőbe utánömlő égőanyag élénk elgőzölgése áll be. A gőzök úgy a görbített cső lefelé haladó szárában, valamint az (m) kamrában jelentékenyen túlhevíttetnek, mely túlhevítés a láng élénk fejlesztéséhez hozzájárul, úgy, hogy igen nagy izzóharisnyák is használhatók. SZABADALMI IGÉNY. Cseppfolyós égőanyaggal táplált erős fényű gőzlámpa, melynek égőanyagtartánya magasabban fekszik, mint az égő, jellé-