41409. lajstromszámú szabadalom • Fej- és töltőkészülék folyadéktartányok számára

->- á —* vagy csatornákkal bír, hogy a folyadék kifolyhassék. A (61) kamrával közlekedik a (65) kifolyató mellékcső és pedig előnyösen közr vetlenül ama (66) rész fölött, melyen át az (56) szeleprúd működik. Az (54) fej a (70) födővel van lefödve, mely a (71) tömítő gyűrűvel tömítve (3. ábra) és a töltőedénynek vagy más w (1) tartálynak újratöltésére szolgáló készüléknek beilleszthetése céljából központos nyílással van ellátva. Előnyös a (74) kifolyató csövet csuklósan megerősíteni áz (54) fejre, vagy a tartályra, hogy a kifolyató cső hátrafordítható legyen, ha a tartályt újra meg akarjuk tölteni. A 2. és 3. ábrákban egy olcsó és jó szerkezet- van föltüntetve, melynél a megcsavart drótból készült (76) fogantyú veszi körül és tartja fogva a (74) kifolyató csőcsövet, ill. annak függélyes (77) csövét (2. ábra), mely fogantyú (79)-nél van csuklósan a (70) födőnek egy hornyába erősített (80) drótnak füleibe erősítve. Célszerű a (76) fogantyút derékszög alatt szerelni a (74) kifolyató csőre, de természetesen történhetik ez bármely szög alatt is. A (77) cső (3. ábra) a (70) födőn átmegy és pontos illeszkedéssel nyomódik a (62) tömítő gyűrűre; a (74) kifolyató cső a kifelé nyíló (85) záró szeleppel is ellátható (1. ábra). Tegyük föl már most, hogy a tartály szénsavas vízzel van megtöltve és hogy a (76) fogantyút lenyomjuk, amikor is az (56) szeleprúd lenyomatjk és az (52) szelep nyittatik, akkor ;a tartály tartalma az (52) szelep körül, az (56) szeleprúdon keresztül a (74 77) kifolyató csövön át kifolyik, kinyitván az esetleg alkalmazott (85) szelepet. Ha a (76) fogantyút elengedjük, az (52) szelep ismét záródik, amikor is a gáz és a folyadék, mely a furatokban visszamaradt, a (65) kifolyató csövön lecsöpög és egy készen tartott edényben fölfogható, A tartály újratöltése céljából a fogantyút hátra fordítjuk (3. ábra), miközben annak hátsó (78) vége a hátrafordítást határolja, azután a tartálynak (86) kifolyató csövét a (62) tömítő gyűrűre szorítjuk, miáltal az (52) szelep kinyílik és a tartály újból megtelik, miközben a (65) csőtoldaton át (1. ábra) az (54) fej kamrájában esetleg összegyűlt folyadék és gáz a (86) kifolyató csőnek eltávolítása és az (52) szelepnek zárása után eltávozik. A 4. ábrában föltüntetett foganatosítási alaknál az (1) tartálynak és az (54) fejnek részei nagyrészt ugyanazok, mint az előbb leírt készüléknél, csakhogy a (90) kifolyató cső a (91) kiegyenlítő edénnyel van kombinálva, melybe a (93) mellékcső torkol, melynek alsó végét a (94) gömbszelep ütköző rúdjául képezzük ki. A (91) edénynek célja, hogy, midőn az (52) szelepet nyitjuk, a (90) kifolyató csőből a folyadéknak hirtelen exploziószerű kilövellését meggátolja, mert a gáznak első árama a (93) csövön át távozik és a folyadéknak első hirtelen árama a (91) edénybe jut és csak aztán folyik ki a (90) kifolyató csövön. Kezelés© különben más tekintetben azonos a fönt, az 1—3. ábrákkal kapcsolatban leírt kezeléssel. A 6. és 7. ábrákban föltüntetett foganatosítási alaknál a (32) talpon, mely valamely folyadékkimérő helyiségnek kimérő asztalán helyeztetik el, áll a folyadéktartály, pl. egy szodaüveg. Az említett talp alatt van elrendezve a (33) cső, mely a (3) álló csőhöz vezet és azt a szénsavas folyadéknak be nem rajzolt táptartályával köti össze. A függélyes csőnek fölső végéhez a (4) vízszintes cső csatlakozik, mely az (5) szelep segélyével elzárható, míg hátsó vége a (6) tartó útján a talp (7) oszlopaihoz van erősítve (az ábrákban csak egy van föltüntetve). A talpon az (1) tartály számára a (8) csuklóval bíró (9) alj van elrendezve, mely a különböző méretű tartályok számára beállítható (42) csavar által hordatik, míg a (11) rúgó az aljat fölfelé szorítja. A (4) csőnek mellső végéhez a (12) harántlap van erősítve, melynek egyik vége a vízszintesen előrenyúló (13) csővezetéket, ill. hengert hordja, melyben a (15)