41402. lajstromszámú szabadalom • Újítás gázturbinákon
(p) csövéből elágazó (z) csövön keresztül a regenerátorba vezetjük s a csövekbe egy ellenőrzésre és szabályozásra szolgáló 2 csapot iktatunk. Az említett (a) gázfejlesztő helyett a rendes világító gáz vezetéke, vagy pedig egy elgázosító készülék, vagy egy karburátor is alkalmazható, melynek segélyével az elégető kamra számára gáznemű vagy szétporlasztott tüzelőszer állítható elő. A fönti újítások, mint már említve volt, a 33588., 35156. és 38867. sz. szabadalmakkal védett turbináknál is alkalmazhatók. Ilyen esetekben a turbina vagy turbinakompresszor tengelyén egy többlépcsős forgó izotermikus kompresszor rendezhető el, mely a gázfejlesztőbe, vagy az elégető kamrába, vagy pedig mindkettőbe sűrített levegőt szállít. Vagy pedig egy külön sűrítő és ritkító szerkezet alkalmazható, melyet saját kompresszorai és turbinái hajtanak és amely a külső munkát végző turbinával áll összeköttetésbea. így pl. ha a találmány szerinti újításokat a 35156. sz. szabadalommal védett turbinák valamelyikén alkalmazzuk, akkor, mint a 2. ábra mutatja, a turbinatengelyen egy izotermikus (3) forgó kompresszort rendezünk el, mely közbenső (4) hűtőkkel van ellátva s az (5) cső útján a (d) regenerátorral van összekötve, melyen keresztül tehát levegő szoríttatik az (f) kamraköpenybe s ebből a (c) elégető kamrába, melyben a levegő ellenkező irányban halad, mint az (f) köpenyben (lásd a nyilak irányát). Ha tüzelőszer gyanánt olaj szolgál, akkor az olaj bevezetésére (a rajzon föl nem tüntetett) ide-oda járó szivattyút használunk mely az olajat a (6) fúvókán keresztül nyomás alatt az elégető kamrába szállítja. Az elégető kamra (h) fúvókájában igen nagymérvű kiterjeszkedés léphet föl, mivel a turbina (k) köpenye a találmány szerint a kivárit fokig légüressé tehető. Ezen célból, mint az első esetben, a turbina köpenyét a (d) regenerátoron keresztül egy forgó (o) vákuumszivattyú üríti ki, mely a kiszívott rugalmas közeget a (p) csövön keresztül a szabadba szállítja, Ha a már említett közömbös közeg gyanánt égéstermékeket alkalmazunk, akkor a (p) csőből egy, a (3) kompresszor bebocsátó oldalához vezető (7) csövet ágaztatunk el, mely ezen közeget a regenerátoron keresztül az elégető kamrába vezeti. Mivel a turbinaköpenyben föllépő nyomások jóval a légköri nyomás alatt feküsznek s a turbinakerék súrlódása nagy mértékben csökkentve van, a hajtóközeg erősen kiterjeszkedhet. Ennek folytán a hozzáadandó közömbös közeg mennyisége is csökkenthető s ezen közeget nem kell a körfolyamat legmagasabb nyomására hozni, hogy a turbinakerék számára elég alacsony hőmérséket biztosítson. A találmány szerinti újításokat a 35156. sz. szabadalommal védett turbináknak egy másik kiviteli alakjánál alkalmazva úgy járhatunk el, hogy az izotermikus (3) forgó kompresszort (2. ábra) olyan kompresszorral helyettesítjük, melyben a sűrítést valamely alkalmas folyadék végzi. Ugy ebben, mint az előző esetben is a levegő komprimálás közben annyira lehűttetik, hogy a kifúvott gázoktól, midőn a regenerátoron áthalad, meleget vonhat el, A 3. ábra ilyen kompresszorral ellátott kiviteli alakot mutat, melynél a sűrítő folyadék gyanánt szolgáló víz a (8) fúvócsőből a turbinatengelyre erősített (9) forgókerékbe jut, mely kellő számú üreges küllővel van ellátva. Ezen küllők a sugárirányban elhelyezett (10) csöveknek egy körvonal mentén fekvő nyitott belső végei előtt haladnak el, míg a (10) csövek egy (11) gyűrűs kamrával állnak összeköttetésben. A (9) kerék gyors forgása következtében vízcsöppek löveltetnek a (10) csövekbe s ezen nagy sebességgel haladó vízcsöppek dugók gyanánt, működve, levegőt zárnak maguk közé és azt komprimálják. A (11) kamrából egy (12) cső a (13) elválasztó kamrába vezet, melyből a sűrített levegő a (14) csövön keresztül, mint a már leírt kiviteleknél, a regenerátorokba áramlik, míg a víz a (15) csövön keresztül a (16) hűtőbe jut, melyben a (17) csöveken be- és kiáramló víz kering. A lehűlt víz most ismét a (8)
