41391. lajstromszámú szabadalom • Optikai lencse és gép előállítására

gely körül foroghat, a (35) ellensúty hatása alatt áll és a (37) beosztás előtt mozgó (36) mutatóval van ellátva. Hogy az üvegdarab megmunkálását ellenőrizhessük. a következő módon járunk el: Mikor a (q) vezeték forgócsapját megfelelő helyzetbe beállítottuk és a vezetéket akár a (16) koronggal, akár a (t) vezetődarabbal alkalmas módon összekötöttük, a (29) hüvelyt a (q) vezetéken akként állítjuk be, hogy a (33) kar csúcsának magásságát jelző vonal pontosan a (q) vezeték megfelelő beosztásvonalával vágjon egybe. Eme beállítás alatt a (13) üvegdarab nincs a munkahelyzetében, mert a (14) szupportot a (26) csavarház segélyével mély állásba állítottuk. Most már a (22) csavarházat forgatják mindaddig, míg a (p) szerszám a (33) csúcsot éri, azután a (p) szerszám helyzetét pontosan oly módon szabjuk meg, hogy a (32) rúd (36) mutatója éppen a (37) beosztás zérus vonalán álljon. Ebben a pillanatban a szerszám sík fölülete a fix (7) csap középvonalától épen a kellő távolság távolságban van. Ebből a célból a (22) csavarház beosztása előtt forgatható (38) mutatót mindaddig eltoljuk, míg a beosztás zérus vonalával nem kerül szembe. Mikor ez megtörtént, a (33) csúcsot a szerszámból eltávolítjuk, oly módon, hogy a komparátort a (31) csap körül elforgatjuk és a (13) üvegdarabot a (26) csavarház forgatásával mindaddig megemeljük, míg az üveg fölülete a szerszámmal nem érintkezik. Most már a szerszámot a (22) csavarház forgatásával bizonyos mértékben megemeljük, azután pedig a (q) vezetéket kézzel oly módon forgatjuk el, hogy a (p) szerszám a leírandó meridiánvonal jobb vagy bal végpontjába jusson. Mikor a szerszám pld. a meridiángörbe baloldali végpontjába jutott, a (c) vezetéket megállítjuk és a (32) csavarház forgatásával a (q) szerszámot anynyira lesülyesztjük, hogy ez a megmunkálandó üvegdarab szélét érje. Ekkor a gép az üzemre kész. Most már a szerszámot és a (12 és 15) tengelyt forgásnak indítjuk, a (p) szerszám forgása közben még állandóan ugyanazt a görbét is leírja, minek következtében ép úgy, mint a (13) üvegdarab forgása közben a lencse csiszolása megy végbe. Abban a mértékben, amelyben a lencse elkészül, a (p) szerszámot is lefelé mozgatjuk a (22) csavarház segélyével, míg a (22) ckaházvar forgása következtében a (39) mutató és (22) csavarház kerületén kiképezett lépték zérus vonalát nem éri, mikor a lencse teljesen elkészült. Magától érthető, hogy munkaközben tetszőleges alkalmas módon a megmunkálandó üvegdarab fölső fölületére az üveg csiszolására általában alkalmaztatni szokott anyagot, pld. smirgelt stb. vezethetünk. A lencse köszörülése és csiszolása ugyanazon a gépen, a szerszámok megfelelő kicserélése után végezhető. Ez az eddig leírt gép domború lencsék előállítására szolgál. Homorú lencsék készítése céljából a gépet a következőképen módosíthatjuk. Ily esetben a gép lényegében véve a föntebb leirt módon van szerkesztve, azonban függélyes síkban 180°-kal el van forgatva, úgy, hogy az összes mőködő részek nem az üvegdarab szupportja fölött, hanem ez alatt foglalnak helyet. Eme gép feje a 10. ábrán látható módon van kiképezve, a (p) szerszám tehát függélyes és mint előbb, a szabályozás céljából emelhető és sülyeszthető a (q) vezeték (q') karjára szerelt (19') karmantyúban, a szerszám forgását a hajlékony (12) tengely és a (12') áttevés idézi elő. A föntebb leírt alakú szerszám helyett gömb-, homorú- vagy domború felületű szerszámokat is lehet használni. A számmal a gép által közölt mozgás hatása alatt a munkafölület is kopik és az üveggel egyidejűleg a lencse alakjának megfelelő fölületet vesz föl. A munkafölület átmérője a lencse átmérőjének egyharmada lehet, ekkor a szerszám nem vonalak, hanem fölületek mentén munkálja meg az üveget. Bár előnyösebb, ha az üveg szupportja függélyes tengely körül forog, lehetne azt