41389. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés mozgófényképek fölvételére és vetítésére

Megjelent 1908. évi március hó 84-én. MAGY. ^ KIR. SZABADALMI Wjm HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 41889. szám. IX/f. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés mozgófényképek fölvételére és vetítésére. LUM1ÉRE CLAUDE ANTOINE MÉRNÖK PÁRISBAN. A bejelentés napja 1907 március hó 30-ika. Jelen találmány célja javítás mozgófényképek vetítési módjánál. Mozgófényképek közönséges vetítési módjánál egyes egymásután következő képek egy sorozatát, melyek egy filmen vannak, igen rövid időközökben vetítik. A legöngyölítőkészülék, melynek mozgásai a zár mozgásaival összhangzásban vannak, minden egyes kép eltolását idézi elő az objektív előtt. Minden egyes kép vetítése négy különböző fázisban történik : 1. a zár nyitása, 2. a kép megvilágítása, 3. a zár csukása és 4. a film eltolása egy kép hosszának megfelelő darabbal, miáltal a következő kép kerül az objektív elé. Az utóbbi két fázis folytán a vetítési fal bizonyos idő alatt nincsen meg világítva. Ezen sötét szakaszoknak szakadatlan egymás után következése a néző szemét kifárasztja és nagy részben rezgések benyomását kelti, melyeket a mozgóképek vetítése idéz elő. Jelen találmány célja már most abban áll, hogy mozgóképek bemutatásánál ezen I sötét szakaszok kiküszöböltessenek és a ! vetítési fölület állandó és egyenletes meg- J világítása biztosítassék. Az ugyanazon időközben vetített képek számát egyidejűleg ! megkétszerezzük. Ily módon igen gyenge mozgások adódnak ki a mozgóképeknél és a vetítési fölület állandó megvilágítása folytán a szem könnyű kifáradását elkerüljük. A kitűzött cél megvalósításához használt eljárás abban áll, hogy az egymásután következő képeket nem egyetlen filmen, hanem előnyösen párhuzamosan legördülő állítjuk elő, mimellett a vetítendő képet váltakozva majd az egyik majd a másik filmről vetítjük ugyanazon helyre. Ezen célra kettős vetítőkészüléket használunk, melyek mindegyikében egy-egy film fut. A filmek mozgása úgy van szabályozva, hogj az egyik film egy kép hosszának megfelelő darabbal eltólatik, amikor a másik vetítési helyzetben van. Hogy már most a vetítési fölület állandó megvilágítását biztosítsuk, a zárak nyitása ós zárása egymáshoz képest úgy van szabályozva, hogy amikor az egyik zár az objektívet födni kezdi, a másik zár nyitása kezdődik, mimellett az egyik objektív födött fölülete a másik objektív szabaddá tett fölületével egyenlő. A vetített képek vetítési fölületón ily módon állandó fénymennyiséget kapunk, mely az objektív teljes nyílásának felel meg. Igen rövid ideig a vetített kép a két egymásután következő