41387. lajstromszámú szabadalom • Javítások talpbőrvágógépeken

fogaskerék agya gyanánt lehet kiképezve, mely fogaskerék (10) lánc- vagy efféle útján a (11) tengelyre ékelt (12) kerékkel áll összeköttetésben; a (11)tengelyre ékelt másik kerék viszont (13) lánc útján a (14) tengelyre ékelt (15) kerékkel van összekötve. A (14) tengelyre a kést mozgató (16) excenter van erősítve. A (11) és (14) tengelyek között (17) tengely van elhelyezve, amelynek az egyik ágyazáson túlálló vége (18) kézi forgattyút visel. A tengely ezen oldal felőli csapágya egyik oldar Ián kiemelkedő fölülettel bír, a csapágyon belül pedig a tengelyre (19) pecek van erősítve, mely a forgattyú átfektetésénél (2. ábra) a kiemelkedő fölüle t következtében az egész tengelyt az ennek másik végét közrefogó (20) rúgó hatása ellenében az 1. ábrán berajzolt (36) (nyíl irányában befelé tolja. Ugyanekkor a tengelynek a forgattyúval ellentétes oldalára erősített (21) kar, mely másik végével a (8) tengelykötés-részt fogja közre, ezt a (8) részt a ráékelt (9) fogaskerékkel együtt ugyancsak a (36) nyíl irányában eltolja és így a (7) és (8) részek között a kapcsolatot megszünteti (2. ábra). Vagyis a (2) tengely forgásánál a (18) forgattyúnak la 2. ábrán látható állása mellett a kést mozgató szerkezet •— minthogy a (8) kötésrész lazán ül a (2) tengelyen — ki van kapcsolva s így a kés mozgást nem végez. Az alsó (3) henger fölött a fölső henger van elrendezve, mely két (23 24) részből áll (6. és 7. ábra). Ezek közül a (23) rész a (37) kengyelben ágyazott (25) tengely körül elforgatható. A tengelyre azonkívül (34) hüvely van excenteresen fölékelve, mely körül a (24) hengerrész elforoghat. A (34) hüvellyel (26) emelő van szilárdan összekötve úgy, hogy az emelőnek a 6. és 7. ábra teljes vonalakkal kihúzott helyzetéből a pontvonalakkal föltüntetett helyzetbe való elforgatásánál a (24) hengerrész fölemelkedik s így a bőrt csak az alsó (3) és a fölső (23) hengerrész fogja közrefogni. A (24) henger fölemelése akkor válik szükségessé, mikor görbe vonalú vágást ^karunk eszközölni, mert a bőr egy henger alól könnyebben forgatható el jobbra-balra. A kés alsó vége a következő szerkezet segélyével állítható el: A (16) excentert közrefogó villaalakú rész hátsó fölfelé görbített (27) karja (1. és 5. ábra) (35) csavarhüvellyel van ellátva, melyen egy, a gépállványra szerelt (38) anyában vezetett (29) csavarmenetes rúd megy át. Ha tehát a (29) rudat a (28) gombnál fogva elforgatjuk, a (35) hüvely és evvel együtt a (27) rúd, közr vetve tehát a (22) kés alsó vége is közelebb vagy távolabb fog állani a hengerekhez. A kés mögött a gép oldaláról (30) fogantyú (3. és 4. ábra) segélyével föl- és lecsappantható és ezen helyzetekben rögzíthető (31) pecek van elrendezve, mely arra szolgál, hogy a vágókés alól kikerült bőrt szétfeszítse, miáltal a vágás megkönnyíttetik. A bőrszétfeszítő pecek a (33) asztallap alsó lapján vezetett s emeltyűs áttétel segélyével (lásd 3. ábrát) elmozgatható (32) lemezen van ágyazva, s így a késhez közelebb vagy távolabb állítható. A (22) vágókés a tartókarok megfelelő kiképzése mellett úgy lehet ágyazva, hogy a függélyestől többé-kevésbbé elhajoljon, másszóval a kés rézsút áll (7. ábra). Ez akkor válik szükségessé, mikor a vágófölületet a bőr tényleges vastagságánál szélesebbre akarjuk föltüntetni, vagyis úgynevezett ferde metszést akarunk kapni. A hengerek hajtása a rajzolt foganatosítási alaktól eltérően úgy is eszközölhető, hogy kúp- és csigakerékáttételt alkalmazunk, miáltal a sok fogaskerék mellőzhetővé válik, s a szerkezet is egyszerűbb lesz. Azonkívül a kést mozgató excenter-fogaskerékáttétel útján közvetlenül is hajtható a tengelyről s így elesnek a láncáttételek. Finomabb bőr vágásánál a hengerek gumiköpennyel vonhatók be. A bőrszétfeszítő pecek elmozgatása is a leírttól eltérő lehet. Egyáltalán az egyes szerkezeti részek kiképzés^ a találmány