41173. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szén, tőzeg- és lápföld brikettezésére
szerű tömeggé válik. A túlhevített gőzt a lyukgatott (E) csövön át vezetjük be (1. a rajzot), míg a távozó nedves gőzök a (G) csövön vezettetnek el. A (H) nyíláson keresztül friss anyagot adagolunk, oly mértékben, amint a fölső tartályból a baloldalt látható alsó keverőkészülékbe bocsáttatik le az anyag, hogy ebben újból keverésnek vettessék alá. Ezen keverőkészülékből a tésztaszerű tömeget közvetlenül a sajtóba vezetjük, melyben a briketteket melegen sajtoljuk. Jó barna szénnél 1-5—3•/«, rossz barna szénnél körülbelül 3—5°I0 , kőszénnél körülbelül 1—3% és kőszén és barnaszén keverékénél szintén ugyanennyi naftalint adagolunk; tőzegnél, lápföldnél vagy hasonlóknál ezen anyagok víztartalma és a kívánt fűtőhatás szerint körülbelül 3—8% naftalint használunk. Magától értetődik, hogy ezen eljárás szerint szén-, tőzeg-, lápföld- és hasonló hulladékokat vagy törmelékeket is dolgozhatunk föl, amidőn a szokásos aprítás, melynél a szenet szemcsés szénné őrölik, elmarad. Végül porszenet is földolgozhatunk ezen eljáráshoz. Még fölemlíthetjük, hogy az új eljárással még 50% vizet tartalmazó szenet és egészen 80% vizet tartalmazó nedves tőzeget vagy lápföldet is brikettezhetünk és hogy igen silány barnaszén, rendkívül kevés paraffintartalommal sötétbarna, kitűnő minőségű briketteket ad, melyeknek színe is már rendkívül megkönnyíti a brikettek eladását. SZABADALMI IGÉNY. Eljárás szén, tőzeg, lápföld és hasonlók brikettezésére, jellemezve azáltal, hogy a brikettezéshez használandó tömeg előállításánál a naftalint tartalmazó keverékbe körülbelül 200—400° C. hőmérsékletű túlhevített gőzt vezetünk az anyagba úgy, hogy a gőz bevezetési helyén, illetve az ezen célra használt készülék alsó részében a keverék anaftalin forráspontja fölé, vagyis az alkalmazott anyag minősége és víztartalma szerint körülbelül 200—400° C.-ra hevíttessék. (1 rajzlap melléklettel.)
