41125. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és szerszám szőrmeárúkon alkalmazandó beosztások, vágások, művágások, eresztések és ezekhez szükséges rajzoknak és mintalapoknak vonalas- és négyzethálózat segélyével való előállítására

a vonalas beosztás, vagy négyzetes-hálózat folytonos vékony vonallal, az előrajzolt vágandó vonalak pontozott vonallal, a már eszközölt vágások szakadozott vonallal, a varrott részek folytonos vastag vonallal és a hulladékokok területei vonalkázással vannak jelölve. A vonalzó (3. és 4. ábra) áll egy vízszintes (a) gerinclapból és két (b) és (c) lejtős lapból, melyek élben végződő (d) lábakba mennek át. Az egyik lejtős lap (esetünkben a (e) a gyakorlatból választott alkalmas egységnyi távolságokban (e) bemetszésekkel van ellátva, míg az (a) gerinclap egy(f) furattal van a közepén ellátva és ettől az (f) furattól jobbra és balra szimmetrikusan kiinduló beosztással, pl. centiméteres beosztással van ellátva. Ezáltal rendkívüli módon megkönnyíti a bőrök szimmetria-vonalán bármely pontnak megtalálását, mert hiszen nem kell egyebet tennünk, mint a bőrnek egymással szemközt fekvő két pontjára ráhelyeznünk ennek a vonalzónak azonos számokkal ellátott, két osztáspontját és az (f) furat magától fog a szimmetria-tengelyre beállani és egyúttal róla a bőr jobb és bal oldalának mérete leolvasható. Evvel a vonalzóval a rámázó-, vagy munkatáblát az egységnyi négyzethálóra könnyen és pontosan oszthatjuk be, amely beosztás a sok méregetéat fölöslegessé teszi, a munka lefolyását ellenőrzi és annak pontosságát nagy időmegtakarítással biztosítja. Az ilyen vonalzókból, mint elemekből, egy közös keretbén több példány egyesíthető azonban egymástól akkora távolságra, hogy két-két vonalzó között egyrészt akkora hézag maradjon szabadon, melyben a hálózat készítésére használt írón könnyen vezethető és másrészt, hegy a megfelő (c) lapok élei egymástól az egységnek választott méret távolságában legyenek. (1. és 2. ábra.) Ezen beosztókészülék vonalzóinak élben végződő (d) lábai bemélyednek a szőrme bőroldalába és azt maguk alatt szilárdan megfogják, holott minden egyéb vonalzó alól a bőr elcsúszik, kinyúlik, szóval egyes, vagy pláne párhuzamos vonalak húzását meghiúsítja. A táblára szőrös felével lefelé borított bőrnek hossztengelyére (szimmetriavonalára) illesztjük a beosztónak (f) furatait és azután a (c) élek mentén irónnal párhuzamos vonalakat huzunk. Az élek mentén vezetett irón a vonalzó pályáját pontosan követve a bőrön húzott vonalakon az (e) bemetszéseknek megfelelő egységnyi távolságokban nyomokat hagy, melyek a keresztbe futó vonalak meghúzásához biztos támpontot nyújtanak, vagy pedig gyakorlottabb szűcs kezében ezek az egységnyi távolságban keletkezett nyomok a keresztbefutó vonalak meghúzását egészen fölöslegessé teszik. A beosztó segélyével ilyen módon előállított hálózatba most már könnyű szerrel pontosan és szimmetrikusan végezhetjük a szükséges vágásokat, vagy pedig megrajzolhatjuk azokat a vonalakat, melyek mentén a vágásokat eszközölni szándékozunk. A mintarajzokon alkalmazott hálózat négyzetsorai a tanítás megkönnyítése céljából számozással, vagy befűzéssel lehetnek ellátva, ami szűcsnek szemléltetően mutatja, hogy bőr mely része mennyire eresztendő, vagy pedig'tartandó be. A megszámozott négyzetsorokat és a teendő vágásokat a 6. ábra a megszámozott deformált négyzeteket, az eszközölt betartásokat és kinyújtásokat pedig a 7. ábra mutatja világosan. A 12. ábrán látható beosztott bőr megszámozott négyzetei a 13. ábrán föltüntetett közbenső yágási (és részben varrási) művelet után a 14. ábrán látható deformáláson átmenve, a vágott részek a 15. ábrán bemutatott módon karmantyú készítéséhez alkalmasan (egy fél karmantyúra számítva) vannak egymáshoz illesztve és varrva, szóval teljesen földolgozva. Ez az ábra legjobban mutatja az alakváltozásokat, a bőr térfogatának a' 12. ábrán látható "alakjához képest való sikeres kihasználását és a levágott részek' hová és mikénti fölhasználását,