41103. lajstromszámú szabadalom • Újítások síkszitákon
Megjelent 1908. évi február hó 24-én. MAGY. KIR. SZABADALMI w Sm HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 4110B. szám. X/i. OSZTÁLY. Újítások síkszitákon. GRAEPEL HUGÓ GÉPGYÁROS BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1906 december hó 14-ike. A jelen találmány tárgya síkszitákon fo- | ganatosított oly újítások, melyek a szitaszekrény súlyának előnyösebb eloszlását, a szitálandó anyag egyoldalú lökéseinek megakadályozosát, .a szita- és gyűjtőkeretekben alkalmazott vezetékfalak előnyösebb elrendezését, könnyebb és mégis elég szilárd szitakeretek készítését, a szitaszövet könnyebb és olcsóbb karbantartasát, valamint a féltermékeknek és a liszteknek a szitaszekrény ellenkező végein való elvezetését és végül a szitafölületek igen előnyös kihasználását teszik lehetővé. A mellékelt rajzokban a jelen találmány tárgyát képező újítások több foganatosítási alakban vannak föltüntetve. Az 1. ábra egy szitaszekrény összes szita- és gyűjtőkereteit láttatja. A 2. ábra a síkszitának a jelen találmány szerint kiképezett főkeretét tünteti föl. A 3. ábra egy szitakeret fölülnézete és a 4. ábra ennek nagyobb léptékű harántmetszete. Az 5. ábra a szita- és gyűjtőkeretek egy másik foganatosítási alakját tünteti föl. A 6. ábra a szitaszekrény oldalnézete. Az 1. ábrában föl tüntetett foganatosítási alaknál a síkszita az (1, 3, 5, 7) szitakeretekből, a (2, 4, 6, 8) gyűjtőkere( tekből és az utolsó gyűjtőkeret alatt elrendezett, a 2. ábrában külön föltüntetett különleges vezetékfenékkel ellátott (9) főkeretből áll. A szitaszekrény súlyának egyenletes eloszlását a jelen találmány szerint "úgy érjük el, hogy az áteresztő csatornákat és a tisztító anyag visszavezetésére szolgáló csigákat, amint ez az 1. ábrában látható, a szíta- és gyűjtőkeretek közepén rendezzük el és nem, mint eddig, a szitaszekrények sarkaiban vagy végeiben. Ezáltal elkerüljük a szitakeretek különböző sarkainak ill. végeinek az eddigi síkszitáknál föllépő egyenlőtlen megterhelését és a szitakeretek súlypontját közelítőleg a forgattyúcsap geometriai tengelyébe helyezzük át úgy, hogy az eddigi síkszitáknak éppen az említett egyenlőtlen megterhelés által okozott hátrányai) lökések, a forgattyúcsap egyenlőtlen igénybevétele és kopása, zavarok a rendes vezetékpályán stb.) megszűnnek. Egy másik újításnak az a célja, hogy a mozgó, szitálandó anyagnak lendítő ereje folytán az eddigi síkszitáknál föllépő egyoldalú lökések elkerültessenek. Az eddigi síkszitáknál ugyanis a szitálandó anyag a szitakeret egyik sarkától a másik oldalon fekvő sarokhoz vezettetik, miközben az így vezetett szitálandó anyag lendítő ereje