41092. lajstromszámú szabadalom • Mérleg, súlyok és rúgók nélkül működő erőmérő, illetőleg mérlegberendezés

— 2 — előnye az eddig ismeretessé vált szerkezetek fölött, hogy súlyoktól és rúgóktól független. Az ily szerkezetnél elsősorban a súrlódási veszteségek és pontatlanságok csekélyebbek, mert az összes részek, melyeknél helyzetváltozás folytán erők léphetnek föl, megfelelő ellensúlyok által ki vannak ellensúlyozva. A berendezés tehát minden helyzetben egyensúlyt tart és a megmérendő erő hatása alatt, az egyik vagy a másik forgató nyomaték befolyása folytán ujabb egyensúlyi helyzetbe megy át. A mellékelt rajzon a berendezésnek mérlegkép kiképezett foganatosítási alakját oldalnézetben tüntettük föl; a rajzon csakis a talajdonképeni szerkezet látható, a tok és hasonló részek elhagyattak. Az (a) mérlegkar közvetlenül vagy közbenső karok beiktatásával tartja a teher fölfüggesztésére szolgáló kampót, mely célszerűen az (a) vonórúdon a (c) támasztókhoz van elrendezve. A (d) vonórúd az (f) emelőn a helytálló (g) forgási pont közelében van elrendezve. Az (0 emelő másik végére egy csapágycsésze van erősítve, melyben a köralakú (i) korong excentrikusan elrendezett (h) éle nyugszik. A korong a (k) kivágással bír, mely úgy van méretezve, hogy a korong minden helyzetben egyensúlyban marad. Az (i) korong alatt van elrendezve a vele teljesen egyenlő nagyságú (1) korong, mely az (i) korongtól csak anynyiban tér el, hogy középpontja megfelelő távolsággal az (r) fölfüggesztési pont alatt fekszik. A két korong csapágycsészéi helytállók; a két korong az (m) vonórúd által van egymással összekötve. Az alsó (1) korongon az (r) forgási ponthoz központosán van elrendezve az {n) korong, mely a (p) acélszalaggal van összekötve. A szalag egyik vége az (a) raériegkarra van erősítve, másik vége az (o) ellensúlyt tartja; az ellensúly úgy van méretezve, hogy a korongon támadó összes súlyokat kiegyensúlyozza. Az (r) él körül leng még az (s) fogazott ív, melynek súlya á (t) ellensúly által ki van egyensúlyozva és mely egy fogaskerék útján az (u) mutatót működésbe hozza. A mutató & (v) beosztás fölött mozog el. A beosztás célszerűen a kisebb súlyegységeket mutatja, míg a nagyobb súlyegységeket a fogazott ív adja meg. A nyugalmi helyzetben a két mértani középpont, a fölfüggesztési pontok és a két korong érintkezési pontja az (A—B) egyenesen fekszenek. Ha a mérleg megterheltetik, mindenekelőtt az (a) emelő leng ki és az emelővonallal jelzett (al) helyzetbe kerül. Az emelő eközben a (c) pont körül fordul; a (c) pont, mint az alább leírtakból kitűnik, elenyésző csekély és gyakorlatilag elhanyagolható mozgást végez. Az (a) emelő mozgása folytán a (p) szalag is lefelé mozgattatik és az (n) korongot egy bizonyos darabbal elforgatja. Ezáltal az (n) koronggal összekötött (1) korong mértani központja a (w) köríven nyíl irányában fölfelé mozog. Az (m) rúd által létesített kényszerkapcsolás folytán az (i) korong is elmozog és a rajzon föltüntetett irányban az (1) korongon legördül, miközben a két korong érintkezési pontja jobbfelé tolódik el. A fölfüggesztési pont e mellett közelítőleg az (A—B) egyenesen fölfelé mozog. Az (f) emelő hosszát célszerűen úgy választjuk meg, hogy a (h) pont pályájának az egyenestől való eltérése a tekintetbe jövő rövid úton elhanyagolható legyen. A fölső korong középpontja az alsó korong középpontjával azonos sebességgel jobbra mozog, minek folytán a két középpont állandóan ugyanazon függőleges vonalban fekszik; ezen vonal természetesen a két korong érintkezési póntján is átmegy. A három pont tehát az eredményvonallal jelölt helyzetben (C—D) egyenesbe került és az érintkezési pont a középpontokkal egyenlő darabbal emelkedett föl. A legszélső kilengés azáltal határoztatok meg, hogy a középpontok kilencven fokkal elfordultak és az (E—F) vonalba kerültek. Az érintkezési pont eltolódásának megfelelően a fölső korong fölfüggesztési pontja és az (f) emelő csekély mértékben kileeg. Minthogy azonban a (d) vonórúd a helytálló (g) támaszték közvetlen közelében van fölfüggesztve, a vonórúd mozgása gyakorlati szenapoatból elhanyagolható. Ezzel szemben a teher folytán a (d) voaótúdban keletkező