41068. lajstromszámú szabadalom • Eljárás természetes színű fényképekhez való fényérzékeny alátétek előállítására

Megjelent 1908. évi február hó 18-án. MAGY SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 41068. szám. ix/f. OSZTÁLY. Eljárás természetes szinű fényképekhez való fényérzékeny alátétek előállítására. SZCZEPANIK JAN MÉRNÖK WIENBEN. A bejelentés napja 1907 március hó 11-ike. Természetes színű fényképek előállítására ismeretes módon oly lemezeket használnak, melyeknél a fényérzékeny réteg és az ezt hordozó lemez, így üveglap, film, papir vagy más efféle közé kis átlátszó, alapszínekben megfestett mezőkből álló mozaik van helyezve. Ily mozaiklapok előállítása eddig nagy nehézséggel járt és igen költséges is volt. A találmány tárgya első sorban is azt célozza, hogy ezen úgynevezett «többszínű szűrőlapok» előállítását egyszerűsbítse és olcsóbbá tegye. Az eljárás abban áll, hogy a fényérzékeny réteg fölvételére rendelt alátétre, vagy magára a fényérzékeny rétegre alkalmas nyomtató szerkezetek segélyével az alapszíneket, legcélszerűbben igen finom vonatozás la lakjában akként rendezzük el, hogy az alapszínek csak egymás mellé, vagy egyúttal egymás fölé is kerüljenek ée keiesztezzék egymást, miáltal rendkívül egyenletesen elosztott többszínű vonatozást nyerünk. A csatolt rajz a találmány béli eljárás szerint készült fényképészeti lemez előállításának egyes fázisait mutatja. Az 1—4. ábrán (a) a fényérzékeny réteg fölvételére szolgáló alátét, például üveglap. E lapra alkalmas nyomtató szerkezet segélyével rányomtatjuk, például vörös alapszínben a (b) vonatozást. Ez a vonatozás természetesem rendkívül finom ée az egyes vonalak szabályos távolságban fekszenek egymástól. A vonalak maguk egyenesek vagy görbék, azonkívül szabályos vagy szabálytalan mértani idomok, például körök, háromszögek vagy más effélék lehetnek, amint azt az 5. és 6. ábrák is mutatják, melyek a nyomtató szerkezeten célszerűen egymáshoz párhuzamosan fekvő egyenes vonalak soraiban vannak elrendezve. A vörös alapszínű vonatozással ellátott lemezt célszerűen 60°-kal elforgatjuk, mire — mint azt a 2. ábra mutatja — ugyanazon, illetve az előbbivel teljesen azonos nyomtató szerkezettel rányomtatjuk a második (c) alapszínt, például a kéket. A két szín keresztezésénél k« verőszín gyanánt a violaszín fog előállani. Ha most a lemezt újra elforgatjuk, 60°-kal, és mint azt a 3, ábrán látjuk, a harmadik (d) alapszínt, vagyis a sárgát nyomtatjuk rá, ajkkor a lemez fölület© egyenlő nagy és egyenletesen elosztott (f) háromszögek sorozatával lesz befödve, melyek, mint az könnyen belátható, az egyes színek különböző kombinációi következtében nyolcféle színezést