41059. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szögecsfejek és hasonlók előállítására

sablon-, vagy helyesebben üreges hengeralakú. A szerszám (k) működő fölülete geometriailag forgástest, melynek alkotója a (c) szögeesfej alkotója és melynél az alkotó helyzete olyan, |hogy a (k) fölület csúcspontjában a fölület középsíkjában fektetett érintők által képezett (a) szög kétakkora legyen, mint a (b) szár (x) középvonala és az (i) szerszám (y) forgástengelye által képezett ((3) szög. Ha már most az (e) tengelyt forgatjuk, — miközben a (d) persely nyugalomban lehet — a (g) test az (i) szerszámmal együtt a (b) szár körül gördül és az (e) tengelynek a munkadarab felé történő egyidejű előremozgása közben a (c) fejet létesíti, miközben a (c) fejen és (h) zárógyűrűn föllépő súrlódás meggátolja, hogy a szerszám a munkadarabon csússzon. Esetleg megfelelő fogazás alkalmazásával további biztosítást is létesíthetünk arra nézve, hogy a szerszám a (b) száron, illetve (c) fejen mindig gördülő mozgást végezzen. Igen természetes, hogy az új eljárás fo ganatosítására szolgáló berendezést másként is kiképezhetnők. A rajzokból nyilvánvaló, hogy a (k) formaüregnek a fejet érő része a fejen csak gördül, csúszás azonban föl nem lép. Mikor a szerszám a munkadarab körül körpályán leng és a munkadarabbal szemben el is tolódik, — mellékes, hogy az eltolódást a munkadarab vagy a szerszám végzi-e — a szárnak az alkotóba nyúló része kész szögecsfejjé alakul, mely még akkor is önműködően központosán áll be a formaüregben, mikor az az előzetes duzzasztásnál egyoldalúvá vagy ferdévé vált. A fej oly módon készül, hogy a szögecsfejet az alakozó az alapzatra fokozatosan lehengerli, előnyös ekkor, ha a viszonyokat akként választjuk meg, hogy a fej elkészülténél a szerszámot tartalmazó harang alsó éle az alapzatot érje. Ha az élt megfelelően képezzük ki, a hengerlésnél az anyagfölösleg okozta bordát is levághatjuk. Ezt az eljárást nemcsak szögecsek és hasonlók fejeinek, hanem kazánok, vasszerkezetek és hasonlók előállításánál a szögecskötések létesítésére is használhatjuk mert az eljárás foganatosítására szolgáló berendezések igen egyszerűek és könnyen építhetők be szállítható szögecselőgépekbe. Minthogy a munkaközben kifejtett nyomás csak csekély, a szerszám igen tartós, annak következtében pedig, hogy a szerszámot könnyen ki lehet váltani, egyoldalú illetve excentrikus szögecsfejek sem kép-' ződhetnek. Zárófejek létesítésénél a szögecskötés a fejeknél is jól tömít úgy, hogy a szögecsfejek vésése fölöslegessé válik, mi főleg nyomás alatt álló edények, kazánok és hasonlók előállításánál fontos. A leírt berendezésnél a szerszám a szögeesfej összes pontjain csak gördül, de tetemesen egyszerűsül a berendezés, ha a szögeesfej közepén bizonyos csúszást is megengedünk. Ekkor figyelembe veendő, hogy a szerszám és szögeesfej között kismérvű csúszás előnyös is lehet, mert ez a szögeesfej simításával kapcsolatos. Ily egyszerűsített berendezés látható a 2. és 3. ábrán, hol a 2. ábra függélyes metszet, a 3. ábra pedig a 2. ábra X—X vonala szerint vett metszet. Ez a szerszám rendkívül egyszerű. Az (m) tengelyen egy excentrikus (o) fej van alkalmazva, ebben foglal helyet a szerszám üreges hengeralakú (o) feje, mely a tengelyhez viszonyítva ugyancsak excentrikus. Az (m) tengely ugyancsak forgathatóan és eltolhatóan van ágyazva. A (p) csapágyban az egyoldalú üreges vagy formahenger gyanánt kiképezett (q) szerszám foglal helyet. A szerszám könynyebb forgatását az (r) golyóscsapágy teszi lehetővé. A formaüreg, illetve a szerszám alkotója akként létesül, hogy a szögeesfej alkotóját a szögecs középvonalához excentrikus tengely körül forgatjuk. A rajzon a tengely középvonalát (z), a szögecs középvonalát (zl) jelzi, a két tengely egymástól való távolsága (g). Ha már most a 2. ábra szerint az (s) szögeesfej körvonalának balfelét a (zl) tengely körül forgatjuk, (y) sugarú (tl) körfölület létesül, melyhez a (t2) forgágfölület csatlakozik.