41049. lajstromszámú szabadalom • Elektromosan működtetett önműködő jelző céltábla
gatása az ellenállások összeköttetése által létrejövő áram erejétől függ. A találmány tárgyának működési módja aránylag egyszerű. Ha a céltábába ütődő lövedék által egy áramkör záratik, az áram azon (e) elektromágnesen halad át, mely a lövedék által eltaláltatott céltáblaszakaszokhoz tartozó kontaktusberendezéssel van összekötve. Ha pl. az áram a eáltábla azon szakaszából indúl ki, melynek kontaktusa az (a) sodronnyal van összekötve, az áram az 1. ábrán nyilakkal jelölt irányban halad és a hozzátartozó (c) tekercs gerjesztetik. A (bl) horgony azáltal fektettetik át, hogy a (c) tekercs által vonzatik; eközben a horgony súllyal terhelt karja a hozzátartozó (b"j kontaktust zárja. Ezáltal az áramkörök egyike záratik és az áram az (f) ellenállási tekercsen, az (e) fővezetéken, a (h) szolenoidon és a vezeték fönnmaradó részén át a földön vagy egy külön visszavezetéken át a célkorongba áramlik. A (h) szolenoid bizonyos mértékig gerjesztetik; a gerjesztés foka az áramkörbe zárt (f) ellenállásnak felel meg úgy, hogy a (hl) fogasrúd és a (h2) fogaskerék útján az (i) kar az ellenállásnak megfelelő mértékben elforgattatik. Ezáltal az (il) segédkontaktuskar is elforgattatik addig, míg azon (j) kontaktusgombbal kerül szembe, mely a sorrend szerint az épen bekapcsolt és az áram által átjárt ellenállásnak felel meg. Ha az (i) kart ezen helyzetbe akarjuk elforgatni, az (il) segédkarnak a (j) gombokról leemelve kell lennie, amit azáltal érünk el, hogy a kar a rézsútos élekkel ellátott szigetelő (jl) részeken átsiklik és ezek által föLemeltetik. Az (i3) kilincs ezen fölemelést könnyen megengedi, de ha az (i) emelő a (j) kontaktusgombok egyike fölött megállt, az (il) segédkar súlya, melynek hatása még egy segédsúly által fokozható, az (i4) szárnyas kereket forgásba hozza és azáltal a segédkar leejtését eszközli. Az (i) kar forgatásánál azonban az (il) kar nem eshet le, mert a szigetelő (jl) tömbök egymást gyorsan követik és az (il) segédkar a tömbök mindegyik által gyorsabban emeltetik, mintsem hogy a kontaktus létesítése céljából a kontaktusgombokra leeshetik. A fenti leírásból természetesen következik, hogy csakis egy jelző berendezés helyett, mely a helyes "lövéseket megfelelő korongok leesése által jelzi, még agy jelző berendezés rendezhető el, mely a hibás lövésekjelzésére szolgál. Egy harmadik jelzőberendezés arra szolgálhat, hogy a céltáblát más helyen, pl. az üres mezőkön találó jelezze. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Elektromosan működtetett, önműködően jelző céltábla, azáltal jellemezve, hogy a céltábla egyes szakaszainak kontaktust létesítő berendezései egyes (c) relaiskkel vannak összekötve, mely relaisk gerjesztése által találó lövés esetén az (e) vezetékben áram gerjesztetik, melynek erőssége az áramkörbe kapcsolt és minden relais számára különböző nagyságú (f, fl, f2 . . . .) ellenállások folytán különböző, minek folytán a jelző berendezés az áramerőségnek mindig megfelelően, különféleképen állíttatik be. 2. Az 1. igényben védett céltábla foganatosítási alakja, azáltal jellemezvfc, hogy az (e) vonalvezeték áramkörébe a (h) szolenoid van bekapcsolva, melynek mindenkori áramerősségnek megfelelő, különböző erősségű gerjesztése által a szolenoidmag útján a jelzőberendezés karjának különféle beállítása éretik el. 3. Az 1. és 2. igényben védett céltábla foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a (hl) szolenoidmag célszerűen az (i) kar elforgatása által (j) kontaktusokat hoz működésbe, melyek mindegyike egyegy elektromágnesen működtetett leeső koronggal áll kapcsolatban és ennek szabadon engedése által a találó lövést jelzi. 4. Az 1—3. igényben védett céltábla foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy az (i) kontaktuskar a szabadon elforgatható (il) segéd kontaktuskarral van ellátva, és hogy a (j) kontaktusok a rézsútosan