41030. lajstromszámú szabadalom • Szabályozó készülék nyomólevegővel működő fékekhez

lévő nagyobbnyomású levegő a diafragmát az (1) kamra felé behajlítja úgy, hogy ez a (8. ábrában) föltüntetett alakot veszi föl. A diafragma behajlása közben a (15) és (18) tolattyúkat elmozdítja, minek folytán először is a (22) nyílás záródik el, és ezzel együtt a (2) és (1) kamrák között a közlekedés megszűnik, azután pedig a (3) kamra a (29) furat, (14) vezeték a (15) tolattyú kagylója, (13) és (28) furatok útján a külső térrel lép összeköttetésbe. E helyzetben a (3) kamra kiürül és a (2) kamrában uralkodó nyomás eltolja a (11) dugattyút és azzal együtt a (24) tolattyút is, amely ennek folytán a (3) kamra és a (14) vezeték, valamint a fékhenger és a külső tér közti közlekedést elzárja. A diafragma behajlása mindaddig fokozódik, míg az a 9. ábrabeli helyzetbe nem jut, amikor is a (15) tolattyú a (12) nyílást szabaddá teszi, amelyen keresztül az (1) kamra, és ezzel együtt a fővezeték is a külső térrel összeköttetésbe lép, miközben a (18) tolattyú szabaddá teszi a (19) nyílásokat és ezeken, valamint a (20) vezetéken át a póttartánynak a (2) kamrába hatoló nyomólevegőjét a fékek leszorítása céljából a fékhengerben kiterjedni engedi. A levegő ezen kiterjedése folytán a (2) kamrában a nyomás gyorsan alászáll, és amint az (1) kamrabeli nyomással egyenlővé válik, a diafragma, amint a 10. ábrában látható, a (15) és (18) tolattyúkkal együtt eredeti helyzetébe ismét visszatér, vagyis a (2) kamra és a fékhenger közötti és az (1) kamrából a szabadba vezető nyílás ismét elzáródik, míg a (2) és (1) kamrák közti kapcsolat (28) vezeték és (22) nyílás útján újból helyreáll. Ilymódon a légnyomás mind a három kamrában kiegyenlítődik, és ily állapotban meg is marad mindaddig, míg a fékeket megszorítva tartjuk. Hogyha a fővezetékben a fék meglazítása céljából ismét normális légnyomást idézünk elő, akkor az (1) kamrában, valamint a (23) vezeték útján a (2) kamrában, végül a (14) cső és a (31) visszacsapó szelep útján a (3) kamrában is ugyanilyen nyomás fog létesülni. Mivel azonban a (3) kamra a (2) kam| ránál sokkal kisebb, ennélfogva benne a légnyomás sokkal gyorsabban fog növekedni, minélfogva a rögtönösen föllépő túlnyomás a (11) dugattyút a (2) kamra felé tolja, miközben az elmozduló (24) tolattyú a (29) nyílást szabaddá teszi, és a fékhengert a (26) és (25) nyílásokon és a (24) tolattyú kagylóján át a külső térrel összeköttetésbe hozza. A fékhenger kiürülése a fékek meglazulását vonja maga után, mimellett az egyes alkatrészek újból az 1. ábrabeli helyzetet foglalják el. A (14) vezeték és a (3) kamra között azért van a (29) nyílás és a (30) elágazás segélyével kettős összeköttetés létesítve, hogy a fékhenger kiürülését oly esetekben, ha a fővezetékben valamely véletlen, például törés, folytán a nyomás hirtelen alászállana, megakadályozhassuk. Ily esetben ugyanis a (8) diafragma a nyomás csökkenése folytán az (1) kamra felé behajlik, és a (18) tolattyú a (22) nyílás elzárásával a (2) és (1) kamra közti kapcsolatot megszünteti, míg az elmozduló (15) tolattyú a (13) és (28) nyílások összekapcsolásával a (3) kamrát a (29) nyílás és a (14) vezeték révén a külső légtérrel kapcsolatba hozza. Ekkor a (3) kamrában nyomáscsökkenés áll be, és a (2) kamrabeli nagyobb nyomás hatása alatt elmozduló (24) tolattyú a (29) nyílást elzárja, minek megtörténtével a (11) dugattyúban alkalmazott kis nyíláson keresztül a (3) és (2) kamrákbeli légnyomás kiegyenlítődik, ami azért szükséges, hogy a (24) tolattyút a fékhengerben uralkodó légnyomás a tolattyútükörről föl ne emelje. Magától értetődik, hogy az egyes nyílások méreteit és egymáshoz képest való elhelyezését úgy kell megválasztanunk, hogy az egyes alkatrészek működése szabályosan és az előre megállapított sorrendben mehessen végbe. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Szabályozó készülék nyomólevegővel működő fékekhez, azáltal jellemezve, hogy abban három kamra van egymás mellett elrendezve, melyek közül a fővezetékkel közlekedő (1) kamra és a póttartányt