40993. lajstromszámú szabadalom • Fémszálas elektromos izzólámpa

Á központos (b) tartó fölső vége az (A) bura (p) pontjához van erősítve és támaszul is, vezetékül is szolgál a korona vagy csillag számára, melynek ágai a (g) gyűrűből indulnak ki. Ha ezen központos tartó nem volna a lámpa fölső részéhez erősítve, igen nehéz, sőt majdnem lehetetlen volna mégakadályozni azt, hogy a törékeny anyagból, pl. szénből készült (e) horgok gyártás közben el ne törjenek, mivel igen könynyen a bura falába ütközhetnek. A szerelés, főleg pedig a központos tartónak a bura aljához való forrasztása, igen könynyűvé váljik, ha a központos (b) tartó a bura fölső részéhez erősítve, a bura tengelyében van elrendezve1

. A központos (b) tartó, különösen, ha ez üvegből készül, célszerűen több részből áll, mert, ha az a burának két pontjához, annak aljához és fölső részéhez, mereven volna megerősítve, az a hő okozta tágulás folytán könnyen eltörhetnék. Ezen hátrány beszüntetésére a tartót a (g) gyűrű fölött ketté vágjuk és a két különvált és egymástól kis távolságban lévő rész közé a meggörbített (o) fémszálrúgót (pl. nikkelrúgót) helyezzük, melynek végeit a központos tartó szétvált részeibe beforrasztjuk. A fémszálakat tartó (g) üveggyűrűs csillag vagy korona egy, nikkelből vagy más rugalmas anyagból, szénből stb. készült rúgóra van fölfüggesztve, mely a központos (b) tartó köré van csavarva és az (m) vastagodására támaszkodik. A lámpa árammentes állapotában a rúgó kissé meg van feszítve, mjinek következtében az, ha a fémszálak megnyúlnak, kitágul és az üveggyűrűt megemeli. Ezáltal a fémszálak részei mindig egyenesek maradnak és tágulásuk következtében beálló meghosszabbodásuk alatt egymással nem érintkezhetnek. Az (f) szálaknak fölső részei elválasztó hatlanul vannak az (e) horgokhoz erősítve, még pedig akként, hogy az (e) horgokat féimburokkal látjuk el, mely a horgokon átmenő szálakkal összeforr; a lámpa szálai így a csillag ágairól le nem válhatnak és a (g) gyűrűre ható gyönge rúgó által állandóan megf eszíttetnek, miközben az egész szálszerkezet a központos rugalmas tartón vezetődik. Wolframlámpák készítésénél, pl. a nehezen illó fémből vagy más anyagból készült (e) horgokat tetszőleges módon, mellyel a wolframnak a tartón való erős tapadását biztosítjuk, rendkívül vékony wolframréteggel borítjuk. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Fémszálas elektromos izzólámpa, jellemezve egyrészt a lámpa belső talpához, másrészt egy, a lámpabura fölső végéhez erősített, rugalmas központos tartóra rugalmasan szerelt koronának vagy csillagnak ágvégeihez erősített fémszálak által. 2. Az 1. alatt igényelt izzólámpának egy foganatosítási alakja, jellemezve egy, a lámpa tengelyében elrendezett, üvegből vagy más anyagból késziült, egyrészt a bura aljához, másrészt annak fölső végéhez erősített és a fémszálak fölső végeit tartó csillag vagy korona gyűrűjének vezetéséra szolgáló központos tartó által. 3. Az 1. és 2. alatt igényelt lámpának egy foganatosítási alakja, jellemezve egy, a bura csúcsához erősített, a száltartó korona fölött ketté osztott és fémszálrúgó segélyével összekötött tartó által. 4. Az 1—3. alatt igényelt lámpának egy foganatosítási alakja, jellemezve egy, nikkelből, szénből vagy más kevéssé illó anyagból készült, a központos tartónak egy vastagodása és a seriesbe kapcsolt fémszálakat hordó horgokkal ellátott szabad gyűrű között elrendezett rúgó által. 5. Az 1—4. alatt igényelt lámpának egy foganatosítási alakja, jellemezve a rugalmas gyűrű korona radiális horgaihoz tetszőleges módon lecsapatott fém segélyével hozzáforrasztott fémszálak által. (1 rajzlap melléklettel.) P«UAt HÉ8ZVéNYT«l»AsAe rtYOMDÁj* BUCWW1H