40948. lajstromszámú szabadalom • Egy és többfázisú mótorok és generátorok

böző fázisuak és S. hogy a feszültségeknek legalább egyike (célszerűen a kompenzáló feszültség) függetlenül szabályozható. A 3. ábrában föltüntetett mótor mellékáramkörű vagy sorkarakterisztikával bir, a szerint, amint a mótormező nagysága mindaddig állandó marad, míg az (El) feszültség is állandó, vagy amint ezen nagyság a horgonyárammal arányosan változik. Mint ismeretes, a mótormező akkor változik arányosan a horgonyárammal, ha az (P G) tekercs az (S) tekerccsel sorozatosan kapcsoltatik. A fentebbiekből könnyen megérthető, hogy miképen kompenzálandó egy ily mótor. Például az (F G) tekercset az (8) tekerccsel egy sorozatos transzformátor segélyével kötjük össze; a transzformátor saját szekundér kapcsain egy (E2) feszültséget állit elő, melynek fázisa az (El) feszültség fázisától eltér. Ezután még csak egy másik feszültséget kell az (E2) feszültséggel sorozatosan kapcsolni, mely feszültség fázisának az (E2) feszültség fázisától el kell térnie. Ez például azáltal történhetik, hogy a hálózatból egy szabályozható mellékáramkörű transzformátor segélyével egy, az (El) feszültség fázisával azonos fázisú (E3) feszültséget vezetünk el és ezen feszültséget az (E2) feszültséggel sorozatosan az (F G) tekercsbe vezetjük. Ily módon két, a mótor gerjesztésére és kompenzálására szükséges, különböző fázisú feszültséget kapunk. Ha a 3. ábrán föltüntetett mótor egy egyfázisú hálózatba kapcsolandó, akkor a gerjesztésre és a kompenzálásra szükséges feszültségek pl. egy fázisátalakítóból vétetnek, Jó motoroknál vagy vontatási célokra szolgáló mótoroknál az átalakító elrendezése nem okoz nehézségeket. Minthogy a gerjesztésre szükséges energia kicsi, ennélfogva ezen átalakítók kevés hajtóerőt igényelnek és lényegében csak wattmenteB áramot adnak, miért is kis méretekkel fognak birni. A 4. ábra egy ily kiviteli alakot mutat, a midőn (A B) jelzi a fázisátalakítót. Eaen segédkészülék a föltüntetjett példánál kosárhorgonyos indukciósmótor alakjával bir; egyik (82) tekercse párhuzamosan van a hálózatba kapcsolva. Az átalakító valamely ismert módon hozható forgásba. A föltüntetett esetben az (82) tekercs nem csak arra szolgál, hogy a motort forgásban tartsa, hanem azon energiát is bevezeti, melyre akkor van szükség, ha az (FI) és (Gl) generátortekercsek azáltal terheltetnek, hogy az (R) főmotor gerjesztése és kompenzálása céljából a főmotor (F G) mezőtekercséhez kapcsoltatnak. Az átalakító statorján elhelyezett (Fi Gl) tekercsek oly módon vannak elrendezve, hogy az ezen tekercsekben indukált feszültségek egyenként az úgynevezett természetes mótormező gerjesztésére és a mótor kompenzálására szolgálhatnak. A föltüntetett példánál az (FI) tekercs az (82) tekercshez képest 180/n fokkal ván eltolva, és az (FI) tekercsben oly feszültség állíttatik elő, melynek fázisa az (El) tekercs fázisához képest körülbelül 9Q°-kal el van tolva; az (FI) tekercstől főleg a mótormező nagysága függ. Ellenben a (Gl) az (82) tekercsel konaxiálisan van elrendezve. A (Gl) tekercsben oly feszültség állíttatik elő, melynek fázisa hasonló az (El) feszültség fázisával és a (Gl) tekercs az eredő mótormező szabályozása céljából kompenzáló feszültség gyanánt használtatik. A föltüntetett példánál az is látható, hogy miképen szabályozható egymástól függetlenül a leírt módon előállított két feszültség az (L2) és (L3) emeltyűk segélyével azáltal, hogy tekerületeiknek nagyobb vagy kisebb része kapcsoltatik ki vagy be, miáltal az (E2), illetve (E3) feszültségek változtattatnak. Azonban e célra bármely más ismert eszközök is alkalmazhatók. A két feszültség egyidejűleg azáltal is befolyásolható, hogy %% (82) tekercsbe vezetett feszültség változtattatik, miáltal az (R) főmótoraak nemcsak forgásszáma, hanem teljesítőtényezője is tetszésszerint beállítható. Egy ily mótor sorkarakterisztikával bir. Nem föltétlenül szükséges kosárhorgonyalakú fázisátalakítót vagy asynchron átalakítót alkalmazni; synchron- vagy valamely más fázisátalakító is használható. Az átalakító ée hajtómótorja kompenzálható.