40946. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék bármily nagyságú és számú termények benső keverésére
- 3 -ábra), mely műveleteket bizonyos számban ismételjük úgy, hogy az n-dik műveletnél a következő értéket kapjuk. 3An _ i -f- 2Bn _ i A„ = -Bn = 2A n ^1 + 3Bn _: Ha az egyenletekben A .. . .An és B Bn helyett a, b, c, d szerinti függvényeiket helyettesítjük, azt találjuk, hogy akkor An keverékek tartalma a következő: [8 2 (5n — 1) "1 lő5 " b 5» + 1 (5—1) 2 (5n_ 1 — 1) „ + ö»-1 (5—1) ] 6 2 (5° -1 — 1) 1 b» 6» + 1 (5 —1)J 2 (5n + 1 — 1) 1 L52 , 5T +1 (5—1) J A Bn keveréknek tartalma pedig a következő : 2 (5n_ 1 — 1) l bD +i (b — l) 2 (5"-i — l) 5n +1 (5 • 2 (5t t - 1 --1) •1) 52 4 6" + 1 (5 —1) 2(5A-I — 1) ) b c = L52 ' 5"+'(5-l)J Ha már most (a, b, c, d) anyagoknak egy tökéletes keverékben levő mennyiségét keressük, azt találjuk, hogy 15 a = —^ 50 17 50 11 50 , 7 50 mennyiségben foglaltatik a keverékben. Az (Al) keverékek tebát a következőkben különböznek a tökéletes keveréktől: g Az (Al) keverékekben a = ^ mennyiségben fordul elő a = ^ helyett vagyis ~ — ^ (5 X 10) 5 mennyiségben. = 002 2%-kal nagyobb Ugyanily módon kapunk b) anyagra nézve 2%-kal kisebb, c) anyagra nézve 2%-kal nagyobb és d) anyagra nézve 2%-kal kisebb értéket. A (B) keverékek a következőkben különböznek a tökéletes keveréktől: a)-ból 2%-kal kevesebbet, b)-ből 2%-kal többet, c)-ből 2%-kal kevesebbet és d)-ből 2%-kal többet tartalmaznak. An és Bn keverékekre nézve a különbségek általánosságban az előbb talált képletek szerint következőképen fejezhetők ki: + & — (5 X 10) 5n Ha már most föltesszük, hogy az (a, b, c, d) anyagok tetszőleges sorrendben vezettetnek be az (1) tartány kamráiba és ha továbbá föltesszük, hogy az anyagok úgy, mint előbb tiz réteget képeznek a tartányban, akkor például a 3., 8., 9. ábrákban sorrendben föltüntetett elosztásokat kaphatjuk. Ha az előbbi gondolatmenetet követjük, akkor e keverékekből és a tökéletes keverékben levő (a, b, c, d) anyagok mennyisége közötti különbségre következő értékeket nyerjük: + 25 + (5 X 10)5" + 5 (5 X 10) 5* + e = -c = d = 15 (5 X 10) 5n + 10 (5 X 10) 5n (5 X 10) 5n E két esetből látható, hogy az n-dik művelet után a különbség ez n-dik művelet által kapott keverékben és a tökéletes keverékben levő a, b, e, d anyagok mennyisége közti különbség következő képlet által van adva: + M 1_ — (5 X 10) ^ 5n mely képletben M egy az (1) tartányba való anyagbetöltés sorrendjétől és az anyagok számától függő együttható, mely a keverékben foglalt mindegyik anyagra nézve más-más lehet. Az (5X10) szorzat a függélyes kamrák számából és a keverékek vízszintes rétegeinek számából van képezve.
