40937. lajstromszámú szabadalom • Elektrolyzáló készülék

Megjelent 1908. évi január hó 31-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL. SZABADALMI LEIRAS 40937. szám. vil/i. OSZTÁLY. Elektrolyzáló készülék. BORGNET PAUL GYÁROS LIÉGEBEN. A bejelentés napja 1907 május hó 1-je. Jelen találmány tárgya oly elektrolyzáló készülék, melyben igen erős áramok alkalmazhatók, mivel az elektrolyt a katódához képest hagy sebességgel mozog s amellett a katóda is forgó mozgást végez, minek következtében a katóda különböző részei fölváltva az elektrolytba merülnek és abból ismét kiemelkednek. A készülék lényegileg egy kádból áll, melyben az elektrolyt gyors mozgásban van tartva, míg a katóda az elektrolyton úszik és forgó mozgást végez. Ezen készülék, amellett, hogy erős áramok alkalmazását teszi lehetővé, még azon további előayt is nyújtja, hogy igen egyszerű szerkezetű s a folyadék mozgatására csekély hajtóerőt vesz igénybe. A találmány szerinti készüléket az 1. ábra függélyes hosszmetszetben, a 2. ábra függélyes keresztmetszetben, a 3. ábra pedig fölülnézetben tünteti föl, míg a 4—7. ábrákon különféle alakú katódák láthatók. A föltüntetett készülék különösen hengeralakú testek, pl. tövisek galvanizálására alkalmazható előnyösen. A legömbölyített sarkakkal bíró (1) kád egyik végében egy függélyes tengelyű (2) lapátkerék van elrendezve, mely gyors mozgásba hozva az elektrolytnek a nyilak által jelzett irányban való keringését idézi elő. A kádat a (3) válaszfal majdnem egész hosszában két részre osztja. A mozgásba hozott elektrolyton a katódák gyanánt szolgáló (4) tövisek úsznak, melyek a végeikre illesztett (5) szíjak vagy zsinórok útján az (1) kád hossztengelyével [ párhuzamos tengelyen ülő (6) tárcsákról hozhatók forgásba. A szíjak egyúttal azt I is megakadályozzák, hogy a (2) lapátkerék által létesített áramlás a katódákat magával ragadja. Az alkalmas módon vezetővé tett katódák galvanizálására a (7) kontaktusokon bevezetett elektromos áram szolgál. A (8) anódák a katódák szomszédságában vannak elrendezve. Könnyen belátható, hogy a katódának és az elektrolytnak ezen kettős mozgása következtében a katóda minden pontja az elektrolythoz képest olyan sebességgel mozog, mely a két mozgás sebességének eredőjével egyenlő. Másfelől az is könnyen belátható, hogy a katóda minden egyes része fölváltva, az elektrolytba merül és abból ismét kiemelkedik, minek következtében a gázbuborékok könnyen fölszabadulnak.